ARCHALTFOTOKONZERV

Történeti és/vagy alternativ fototechnikák, fotokonzerválás és minden ami ezzel kapcsolatos: hírek, események, kiállítások, tanfolyamok, mittudomén. A http://archfoto.n1.hu/-s honlapom melléklete aktualitásokról.

HTML

Utolsó kommentek

Linkblog

Naptár

november 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30

2007.05.07. 22:08 archfoto

Wilhelm és kópiafakulás.



Újabb  adalék a:  Wilhelm és kópiafakulás.  című bejegyzéshez, 2007.05.12-én,
ezekről a dolgokról egy újabb, érdekesebb cikk a New York Times-ben:

It Isn’t That Images Fade, It’s That They Can Vanish


By IAN AUSTEN, Published: June 5, 2007



 A "megörökítés" c. szöveg amit fényképügyben használni szoktak volt, rendesen félreértésnek bizonyult, mikor az idők során jól kiderült milyen egy pusztulékony egy médium ez.

 A technika azonban rettenetes mértékben fejlőd, így kitört a digitális korszak és az ő (hard)pozitívtechnikája a nyomtató által összefestékezett print. Ez rögtön az elején túlszárnyalta a hagyományos módszereket: rekordidő alatt pusztult el róla a kép. Mostanára azonban kezdenek elmúlni a régi vad idők, a "dye" néven lenézett festékek helyébe a szép új "pigment" típusúak jöttek és a gyártók egyre szebb évszámokat írtak a prospektusokba (hogy majd meddig fog a velük összekent nyomtatvány tartani, főleg ha a hozzájuk ajánlott papírféléket is használják). Ezt onnan tudják, hogy szorgos kutatók szimulációs kísérletekkel igyekeznek az elkövetkező évek várható megrázkódtatásait összesűríteni egy rövid de rémes periódusba, és amit a tesztelt kép művel ezalatt, abból próbálják megsaccolni mit fog csináni a valódi jövőben. Persze az élet nem olyan egyszerű, a valóság azért tud még egy két trükköt amit nem lehet előre látni. Ja, és a kutatásokat többnyire a gyártók szponzorálják... Mindenesetre a mostani, 40-100 éves jóslatok elég hosszúnak látszanak ahhoz, hogy senki se fog emlékezni rá, melyik cégnél is kéne reklamálni (föleg ha még meglesz).

 Hogy azért ne legyen túl egyszerű a dolog a menős gyártók gépeihez árult menős festékek és papírok jó drágák, emiatt nonameék lehetőséget látnak benne, hogy olcsóbbért kínálják ugyanazt (vagy nem ugyanazt).

 Innentől elég átláthatatlan a helyzet: minden bóvli ami olcsó, vagy minden pénzkidobás ami márkás, vagy mindkettő, vagy egyikse? Na ezt  igyekeznek még bonyolultabbá tenni az (ennyire vagy annyira) független tesztelőcégek.

 Az egyik legnevesebb kutatócég, a
Wilhelm Imaging Research  névadóembere, Henry Wilhelm május 4.-én nyilatkozott egyet  Ausztráliában, Melbourne-ben a Digital ImageMaker nevű médiumnak.

Interview with Henry Wilhelm in Melbourne, 4 May 2007  By Wayne J. Cosshall


 A cikkben összehasonlító ábrák, klf. gyártmányok feltételezett túlélési idejéről szóló táblázatok találhatóak. Bár a felsorolt holmik főleg az ottani piacon kaphatók, de a 
Wilhelm Research honlapján  rendszeresen másfélék tesztjei is megtalálhatóak. Meg sok érdekes dokumentum is.


i2.jpg


A felső sorban az Epson festék/papír bírja ki jól a tesztet (5 ppm ózon, 23°C és 50% relatív nedvességtartalom) alul meg a noname fakul. (Epson DURABrite Inks és Epson Premium Glossy Photo Paper kontra Calidad Inks és Calidad Inkjet Glossy Photo Paper -- A kép a cikk honlapjáról linkelve).



 A szövegből kiderül, hogy az Epson (DURABrite Ultra Ink a Premium Glossy Photo papíron) 40 évig fogja bírni, a nonamek meg sehol sincsenek tőle. (Mondjuk viszont az Epson a projekt szponzora). A szimulálásnál a fény- és a levegőben lévő károsító anyagok hatását tesztelték.

 A cég hagyományos (analóg) színes pozitívanyagokat is tesztel és különböző tárolási viszonyok következményeit is vizsgálja, különösen a hűtött tárolásét.

A dye és a pigment típusú festékek különbözőségének elmagyarázása, de angolul.

 Röviden: a dye vízoldható festéket tartalmazó tinta, a pigment pedig vízoldhatalan, mikroszkópikus méretű festékszemcséket tartalmaz valamilyen kötőanyagban, számos adalék társaságában.

 Ha minden igaz rövidesen érkezik hozzám egy másik tesztelési módszerről szóló beszámoló is.  Ha így lesz, lehet, hogy beírok belőle.

Megjegyzés: A digitális képekből "hardcopyt" nemcsak nyomtatókkal lehet csinálni, a Lambda vagy a Lightjet, stb. nevű eljárásokkal hagyományos (kémiai elven működő) fotóanyagon is megjeleníthető a kép. Az expozició ilyenkor képpontonként (pl. lézerrel) történik, a többi ugyanaz mint rendesen. Többen esküsznek a hagyományos anyagok szín és tónusrendjére és ezek tartósság dolgában is versenyképesek (még?) a nyomtatók által készíthető képekkel.

Szólj hozzá!

Címkék: fotokonzervalas konzervalas


A bejegyzés trackback címe:

http://archfoto.blog.hu/api/trackback/id/tr89472316

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.