Már 180 idén (2019)
1839. augusztus 19.-én volt a dagerrotípia feltalálásának hivatalos bejelentése és a módjának nyilvánosságra hozatala, valamint a nagystílű gesztus, hogy nem szabadalmaztatták hanem a ingyenesen a világnak ajándékozták a módszert. A feltalálóknak életjáradékot biztosítottak, hogy azért ők se járjanak rosszul. Június 15.-én a kormányzat életjáradékban részesítette Daguerre-t (6000 Frank/év) és Isidore Niepce-t aki apja, Nicephore örökébe lépett a feltalálói szerződésben, bár előnytelenebb feltételek között. (4000 Frank/év) Hippolyte Bayard, a vesztes eljárás feltalálója is évi 600 Frankot kapott a francia államtól. Ami még érdekes, hogy akkor, a dagerrotípián kívül, a kutatás melléktermékeként talált két másik eljárást, a későbbi nyomtatási eljárások alapjául szolgáló heliográfiát és a gyakorlat szempontjából érdektelen physautotípiát is nyilvánosságra hozták.
Arago bejelenti Daguerre találmányát a francia akadémián
Forrás: Yan d'Argent illusztrációja Louis Figuier könyvében: "La Photographie", Les Merveilles de la Science, vol. III, 1867, p. 41.
A http://farm1.static.flickr.com/143/322814105_a7e8e6a233.jpg címről linkelve
Talbot csak 1841-ben jelentette be eljárását és mivel ő nem kapott életjáradékot senkitől, hát szabadalmaztatta, emiatt nehezebben terjedt el a használata, bár az ő módszere áll közelebb a későbbi és mai (analóg) technikákhoz...
Daguerre, népszerűsítendő az eljárását, néhány saját készítésű képet küldött az európai notabilitásoknak, így Apponyi Antal, a monarchia párizsi követe révén a császárnak és Metternichnek is. A közvetítő Apponyi is kapott egy Daguerre féle csendéletet aminek földi maradványai (egy vélhető kémia tisztítás következtében elhalványult és csikokban eltűnt a képe) a Műszaki Múzeum (ma már: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum) gyűjteményében lelhető. A kép paszpartúján Daguerre dedikációja található.
Így nézett ki az Apponyinak ajándékozott dagerrotip az 1970-es években, mikor még jobban látszott a kép rajta.
Más képei se jártak sokkal jobban: a bajor királynak küldött három képet már egy, az 1960-as években készült fénykép szerint se lehetett látni az oxidációtól, aztán az 1970-es években volt egy balul sikerült restaurálási kísérlet ami szintén nem vált előnyére. Köztük van a híres darab amin a cipőpucolónál álló ember kiexponálódott a hosszú megvilágítási idő ellenére, s így ő lehet az első ember aki (ismert) fényképen szerepel. A müncheni Stadtmuseum fotomúzeumában van letétként, ahol a 80-as években a Marjen Schmidt és a George Eastman House munkatársainak közreműködésével készült faximile van kiállítva. A Metternich féle darab megvan még a család csehországi kastélyának gyűjteményében (de lehet, hogy a prágai technikatörténeti múzeumban van).
A http://www.stanford.edu/~njenkins/archives/images/to%20use%20boulevard%20eight.jpg címről linkelve.
Régebbi bejegyzések a témában:
Elkezdett 170 éves lenni a dagerrotípia, meg a fényképezés is.
Linkek:
WJ.Paul Getty Museum video, Making Daguerreotypes (Dagerrotípia készítése):
http://www.getty.edu/art/gettyguide/videoDetails?segid=378&segnr=1
William Henry Fox Talbot, a Wikipédiából:
http://hu.wikipedia.org/wiki/William_Henry_Fox_Talbot
François Jean Dominique Arago, a Wikipédiából:
http://hu.wikipedia.org/wiki/François_Jean_Dominique_Arago
A fotográfia története, a Wikipédiából (a Bayard féle módszer leírása is):
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_fotográfia_története
Invention of Photography, a Nicéphore Niépce's House lapján, angolul
(Leírások, képek, videók. A heliográfiát és a physautotípiát is elmagyarázzák.)
http://www.nicephore-niepce.com/pagus/pagus-inv.html
Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
(Kivéve a Bayard féle módszert, a heliográfiát és a physautotípiát)
http://archfoto.n1.hu/klexframe.html
Utolsó kommentek