ARCHALTFOTOKONZERV

Történeti és/vagy alternativ fototechnikák, fotokonzerválás és minden ami ezzel kapcsolatos: hírek, események, kiállítások, tanfolyamok, mittudomén. A http://archfoto.n1.hu/-s honlapom melléklete aktualitásokról.

HTML

Utolsó kommentek

Linkblog

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

2010.04.04. 22:53 archfoto

Petőfi dagerrotípia, meg a valósághoz való viszony. Mindenmaradarégiben.

 

  


 

Utolsó módosítás:2017. ápr. 5. (újabb bejegyzés linkje a végére), 2011.szep., 23. 2013. 09. 18.(a freeblog miatt eltűnt képek pótlása), 2013. 10. 07. a hibás képek cseréje :-( )

  

Mámeginthiábadolgoztam. Vagy nem teljesen, de eléggé.

 

Van fogalomban egy ilyen bulváros mítosz a Petőfi dagerrotípiáról, miszerint a természet erői által eltüntetett képet a csodatévő restauráló (leküzdve a bürokraták ellenállását is) elővarázsolta  (itt érzékletes leírások jönnek, ahogy a kép egyszerre csak láthatóvá válik...).

 

Miután a kérdés valamelyest tény- és szakszerűbb változatát sikerült nyilvánosságra hoznom pár éve, és egy párszor, és ezt némely más szakterületek művelői is olvasták, hivatkoznak rá, reménykedtem kissé benne, hogy talán a történet gyakorta használt változata is reálisabb lesz valamennyire és ez valaha a médiáig is eljut. Eljutott. Néhány elemét sikerült  is felfedeznem, csak épp a lényegnek véres a torka: Az általam eddig meglehetősen kedvelt és amúgy nagyszerű Magyarország története című, az MTV-n ismétlődő sorozat 28. részében sajna dagerrotípiáztak egyet, a vonatkozó részlet szövegesen is megjelent az MTV lapján, (szerzőnév nélkül)...

 

Idézek:

 

"Escher a száz éves fotókönyvek átböngészése után alaposan megtisztította ezt a próbára kapott, másik képet, alkohollal lemosta, és 1%-os ciánkáli-fürdőbe tette, ahogyan a régi könyvek javasolták.  De csak  5  percre. Ha túl korán veszi ki a képet, akkor halvány marad, ha túl későn, akkor meg visszafeketedik. Volt tehát miért aggódni – de úgy tűnt, hogy a kísérlet sikeres, mert elkezdett előjönni az értéktelen vacakként számontartott lemezről egy kép – legnagyobb megdöbbenésére Kossuth Lajosnak egy addig ismeretlen arcképe!

A múzeum vezetői persze örültek a talált kincsnek, de még vacilláltak, hogy a feltételezett Petőfi-ezüstlemezt is megpróbálják-e restauráltatni, - pedig tudhatták, hogy ha valóban Petőfit ábrázolja a lemez, akkor ez egy óriási felfedezés, ugyanis a költő arcát addig csak rajzokról és festményekről ismerték. Végül 1960-ban Escher megkaphatta restaurálásra a lemezt – amely az eltelt 4 évben tovább feketedett! Azonnal tisztítani kezdte a már bevált módszerrel – és több mint 100 évvel Petőfi halála után valóban láthatóvá vált az egyetlen fénykép, ami a költőről készült! "

 

Hol is kezdjem... Hogy az a Kossuth kép már ismert volt sokszorosítógrafikaként, csak ez a dagerrotipes reprodukciója nem eléggé. A darab a  Barabás Miklós által Kossuthról 1847-ben készített litográfia 3 x 2,5 cm-es dagerrotip reprodukciója volt. (Köszönet  Stemlerné Balogh Ilonának a korrekcióért.)

 

11021404_1.jpg Barabskossuthford_1.jpg

A  kísérleti darab. Dagerrotip reprodukció: Kossuth Lajos, Walzel A. kőnyomata Barabás Miklós 1847-iki rajza után. 3 x 2,5 cm A Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona. Stemlerné Balog Ilona  a A 35. Nemzetközi Restaurátor Konferencián 2010 nov. 4.-én tartott előadása szerint Escher 1953-ban végezte rajta a beavatkozást. Mellette az eredeti grafika egy változata  oldalfordítottan, ahogy a dagerrotip ábrázolja.


 

Prinzhoffer Kossuth dagerrotip reproAugust Prinzhoffer Kossuth Lajost ábrázoló                litográfiája

 


Az egyik későbbi kísérleti darab: August Prinzhoffer Kossuth Lajost  ábrázoló litográfiájáról készített
dagerrotip reprodukció.  26 x 40 mm
A Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona. Stemlerné Balogh Ilona  a A 35. Nemzetközi Restaurátor Konferencián 2010 nov. 4.-én tartott előadása szerint Escher 1953-ban végezte rajta a beavatkozást. Mellette az eredeti grafika részlete oldalfordítottan, ahogy a dagerrotip ábrázolja. A teljes grafika a http://www.kepido.oszk.hu/attachments/images/nagy/szi074.jpg címen látható

 

Vagy, hogy a fürdő dolog fordítva van, ha előbb veszi ki fekete marad (rajta marad az oxid) ha később akkor meg halványabb (mert a képet is lepucolja róla, viszont szép fényes lesz). Vagy, hogy nem 1960-ban kapta meg a képet hanem 1955-ben az még hagyján. (Pár évvel későbbi, 1959-es visszaemlékezésében Escher már 57-et ír. Gondolom az 56-os év tájékát nem volt praktikus emlegetni akkortájt)

Az se annyira lényeges, legföljebb így nem annyira bombasztikus a sztori, hogy az Escher által (a Művelt Nép című, akkori ÉS féleségben: Petőfi egyetlen hiteles arcképe.  1955. október 2. 40. sz. 3. oldal) publikált, fényképes cikk képein a beavatkozás előtti állapot is látható, ahol a lemez nem teljesen fekete, csak az elrepedt védőüveg repedését leképező, sötét oxidáció csík megy át a költő arcán. (Mert a repedésen át levegő érte az ezüstréteget.) Az, hogy a lemez  még négy évet feketedett nem azért lehetett mert nem ciánkálizták le eléggé, hanem azért mert nem javították, pótolták a légmentesítő védőcsomagolását.

 

muveltnep_petdagelottujkis.jpg

 

Escher fotója a dagerrotip a beavatkozás előtti állapotáról a Művelt Nép-béli cikkben.

Látható a védőüveg törését leképező oxidcsík és valamennyire látszik a kép is.

 


A fő gond viszont az idézett írásban és a sorozatban elhangzó szövegben avval van, hogy az 1% ciánkális módszert mindenféle kommentár, lábjegyzet vagy egyéb nélkül ajánlja a nagyérdemű figyelmébe, mint a csodatévő eljárást. 2010-ben.

E módszer legfőbb hátránya, (amit már anno is tudtak szerencsésebb helyzetű országokban) hogy az oxidrétegen kívül a képet is ügyesen eltávolítja a lemezről. Először a sötét részekből tünteti el a részleteket, aztán a világosabbak jönnek. Mi több, egy visszafordíthatatlan, lassú pusztulási folyamatot is beindíthat. Ráadásul abban a korban már volt egy kevésbé károsító hatású, tiokarbamidos módszer is erre a célra. De mint olvashatjuk is, a jeles fotográfus "száz éves fotókönyvek"-ből szerezte ismereteit (nemigen lehetett kortárs szakirodalomhoz csak úgy hozzáférni az akkori, "vasfüggönyösített" Magyarországon)

A korszerű módszerek az oxidálódott ezüstréteget visszalakítják, a ciánkális/tiokarbamídos módszer viszont leoldja azt, a képi információt hordozó elemek egy részével együtt.

A dagerrotipek leggyakoribb károsodását már jóval az eljárás felfedezése előtt ismerték, bármely ezüsttárgy a levegőn állva, elsősorban a a levegőben lévő kéntartalmú gázok hatására, megfeketedhet. Ezért a dagerrotipeket már kezdettől fogva védőcsomagolásba helyezték, ez alapesetben egy védőüvegből,  némi papírból és ragasztóból készült és feladata az volt, hogy a levegőtől és más károsító hatásoktól megvédje a képet. Ennek módja már 1840-ben, magyarul és nyomtatásban is megjelent, a Daguerre féle leírás, Zimmermann Jakab által magyarra fordított változatában, csak sikerült jól elfelejteni.

Amúgy azóta is számos dagerrotip esett/esik áldozatul a megfelelő védőcsomagolás hiányának elég nevezetes darabok is, és ne higgye senki, hogy ma már minden másképp van ezügyben, mondjuk legalább a közgyűjteményekben.

 

Escher valószínűleg a XIX/XX. századfordulón több kiadásban is megjelent, németből fordított, és több hazai közkönyvtárban is meglévő könyvből (F[ritz] Schmidt: A gyakorlati fotografozás kézikönyve) vette a receptet. (Fejér Zoltán találta meg benne az Escher által használt receptet, a 2005-ös Fotóművészetbéli cikke szerint) Jóllehet a ciános módszer az első kb. 100 évben elterjedten használt (az ezüsttárgyak restaurálásában alkalmazott technika kritikátlan átvételén alapuló) metódus volt.

 

A kép M. Susan Barger,  S.V. Krishnaswamy, & R. Messier: THE

 

A kép M. Susan Barger, S.V. Krishnaswamy, & R. Messier: THE
CLEANING OF DAGUERREOTYPES: COMPARISON OF CLEANING METHODS
című 
cikkéből való.
A pásztázó elektronmikroszkóppal készített képeken egy különböző módszerekkel tisztított teszt
dagerrotip, sötét  képrésznek megfelelő mikrostruktúrája látszik. Az
a.) képen a kezeletlen, a  b.) képen a ciánkáliumos kezelés utáni,  a
c.) képen a tiokarbamidos kezelés utáni,  a  d.)  képen a mostani legjobb módszernek számító, gáz
plazmás  kezelés utáni állapot látható.  A kezelés annál kevésbé károsító minél hasonlóbb a kezelés utáni állapot az a.) képen látható, kezelés előttihez. A léptéket  mutató vonal  5 μm  hossznak felel meg.

 



Oxidált, jó állapotú és kémiailag  restaurált dagerrotípia.

 

Egy oxidált, egy elég jó állapotú de repedt védőüvege miatt csíkban oxidálódott és egy kémiailag restaurált dagerrotípia. Látható, hogy a restaurált képen  kevés  képnyom maradt de felülete szépen csillog, oxidmentes.
Az alsó és felső sor közötti különbség abból adódik, hogyha az ezüstalapban világos felületet tükröztetünk negatív, ha pedig sötétet pozitív képet látunk

 

FONTOS: Nem a fotográfiailag is nagy érdemekkel bíró, kiváló Escher Károly cikizése zajlik e beírásban, ő a korában és országában megszerezhető ismeretek birtokában, és az adott kor szemléletének megfelelően cselekedett és szándékai nemességéhez se fér kétség. Hogy az idő az óvatoskodó "bürokratákat" igazolta, az a történelem fintora, van ilyen, információáramlástól elzárt országokban különösen. Itten az utókor megátalkodottan és mindenáron hatásvadász média és egyéb hülyéi lennének jobb belátásra bírva, ha volna nekik ilyen.

 

Petőfi dagerrotípia az 1970-es  évek végén
Petőfi dagerrotípia az 1970-es évek végén (A Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdona)

 

 

 

Escher, mint az alábbi linkeken is olvasható olyan, ma is időszerű gondolatokat írt le akkor, hogy például a pusztulófélben lévő dagerrotípiáról készített korszerű reprodukciókkal (akkor fényképezéssel, ma digitalizálással) átmenthetjük a rajta lévő képi információkat a jövő számára.

 


 

Escher
Az Escher féle retusált és (a valóságnak megfelelő helyzetbe) oldalfordított Petőfi-kép

 


A valósághoz való viszony elég
sajátos volt ezügyben még például szakmai területeken is: bár Escher lefényképezte a dagerrotípiát a beavatkozás előtt és közvetlenül utána is ezek, a képi információ szempontjából pótolhatatlan jelentőségű fényképek ma lappanganak valahol, vagy örökre elvesztek. A szakma csak a retusált kópiájáról készült negatívokat tartotta szükségesnek megőrizni és csak ezt publikálták évtizedeken keresztül...

 


 

Adalék:

 

Lehetett volna (elvben) mód a tárgy vegzálása nélkül kinyerni a rajta lévő (képi) információt:. Már az 1940-es években az Agfa úgy reklámozta infravörösre érzékenyített filmjeit képes katalógusában, hogy alkalmas régi fotók olyan reprodukálására ahol a kép károsodásai eltűntethetők. Ehhez viszonylag széles infra hullámhossztartományra érzékenyített anyag és a nemkivánt hullámhosszak kiszűrésére alkalmas színszűrők kellenek. Ilyenek már léteztek akkor csak kérdéses, hogy a korabeli körülmények között hozzáférhetőek voltak e Magyarországon (katonai célra egészen biztosan), vagy egyáltalán tudni lehetett e erről a lehetőségről.


infraképoxidcsíkos dagerrotip

Átlós oxidációcsíkal károsodott dagerrotip tesztképe infravörösre érzékeny videokamerával, a látható fény és a nem szükséges infravörös sugarak kiszűrése után. A képen az oxidcsík teljesen eltűnt. Természetesen hasonló feltételekkel de fényképezőgéppel készítve a képminőség is megfelelő lehetne.

 

 

 

Illusztrációként közlöm a fenti ábrán látható a Petőfi képéhez hasonló károsodással rendelkező női portrédagerrotip infravörös videokamerával és a látható fényt és némi infrát kiszűrő színszűrővel készült képét. (Az infravörös hullámhossztartomány lényegesen nagyobb a láthatónál.) Ezen a módon (mint látható) az oxidcsík  teljesen eltűnik a tárgy fényképén.

 

Elektromágneses spektrum

 

 

 

Elektromágneses hullámok spektruma. A látható fények tartománya az a kis zöldes csík az ultraibolya és az infravörös között. Az ábra mutatja, hogy mennyivel nagyobb hullámhossztartomány van az infra (és az UV)  régióban. Ez sokféle szemmel nem látható képlet megjelenítésére nyújt lehetőséget megfelelő eszközök birtokában.
forrás: http://www.fomi.hu/taverzekeles_oktatoanyag/taverzekeles/elektromagnesesspektrum.htm

 

 


Linkek:

Magyarország története
Költőnknek nem tetszett a brutálisan őszinte fénykép, ezért eldugta! 2010. március 18. 12:21:
http://premier.mtv.hu/Hirek/2010/03/18/12/Koltonknek_nem_tetszett_a_brutalisan_oszinte_fenykep_ezert.aspx

Magyarország története 28. rész: Az 1848-49-es szabadságharc:
http://videotar.mtv.hu/Videok/2010/03/21/18/Magyarorszag_tortenete_28_resz_Az_1848_49_es_szabadsagharc.aspx

Escher Károly: A Petőfi-daguerrotípia . Függelék. Riportfényképezés  (Műszaki Könyvkiadó, 1959):
http://archfoto.n1.hu/esdag.html

Escher Károly: Petőfi igazi arca (Foto, 1956.
Két korabeli hiba van benne: Rózsa Györgyöt Rózsavölgyinek, Beliczayt pedig i-vel írták):
http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/escher_petofi.html

Szentmártoni Szabó Géza: “Tükör által homályosan” Petőfi dagerrotip arcképe:
http://archfoto.n1.hu/Carolipet1.html

Kísérlet a Petőfi dagerrotip szerzőjének megállapitására dagerrotip lemezek adatainak számitógépes értékelése segitségével (Flesch Bálint):
http://archfoto.n1.hu/petdagel.html

Stemlerné Balog Ilona: ESCHER KÁROLY RESTAURÁLÁSAI A PETŐFI-DAGERROTÍPIA ELŐTT:
http://www.fotomuveszet.net/korabbi_szamok/201102/escher_karoly_restauralasai_a_petofidagerrotipia_elott?PHPSESSID=45c54530d4ab8dbecd271fe6674d2453

 

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.n1.hu/klexframe.html

 


Régebbi bejegyzések a témában:



Mostmeg a gyakorlati fényképezés lett 170 éves.

Elkezdett 170 éves lenni a dagerrotípia, meg a fényképezés is.

Vállas Antal meg a Magyar Fotográfia Napja.169 éve a dolognak

   


Újabb bejegyzések a témában:

Kossuth dagerrotipek Magyarországra. Akkor és most. (2017)

Szubjektívvegyes: Escher, olajnyomás, dagerrotipológia, szociológia, restaurátorkongresszus.

Petőfi dagerrotípia, és a valósághoz való viszony. Tényleg: mindenmaradtarégiben..
 (2011)

 



(A bejegyzés eredeti dátuma márc. 22. csak azért változtattam meg, hogy legfelül legyen a blogban, mert fontosnak tartom.)

 

 




Szólj hozzá!

Címkék: fotokonzervalas fototortenet dagerrotip


A bejegyzés trackback címe:

https://archfoto.blog.hu/api/trackback/id/tr361859023

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása