ARCHALTFOTOKONZERV

Frissítve: 2011. szept.  23.

Ezek itt mind összefüggenek ám, csak kissé bonyolultan.

Megnyílt a jubileumi Escher megakiállítás 3 helyen is: a Miamanóban (kurátor: Albertini Béla), az Országos Széchényi Könyvtárban (kurátor: Csillag Katalin) meg a József Attila Klubban . Ami ebből archaltfotokonzerves az az, hogy a Manós kiállításon (a műtárgyjegyzék szerint) 16 db, míves, nemeseljárással (valószínűen olajnyomással) készült festőies stílusú kép is van. (Gadányi György gyűjteményéből.) Bár ezt sokáig jól eltitkolták, a mester flörtölt kissé ezzel a stílussal bohó ifjúságában.

Ez a stílus a korszak divatjamúlttá válásával aztán elég cikinek számított ahogy a frissen elavult stílusokkal lenni szokott, de pechjére a korszak utálata később hivatalosba is átcsapott és egész a legutóbbi időkig az öncélúskodó manírok szimbólumaként tartották nyilván. Ez a korszakhoz kötődő nemeseljárások  megítélésére is hatott, jóllehet legtöbbjük nemcsak festőies hatású „elkent” képek készítésére jó, sőt pl. a pigmnetnyomat az ezüstalapú előhívóanyagoknál részlet- és tónusgazdagabb és időtállóbb képek készítésére is alkalmas. Még azt is megkockáztatnám, hogy mivel egy stílus általában nem elég akadály a tehetség megnyilvánulása számára, az átkos festőies korszak jobb művészeinek nem egy produktuma (lehiggadván az ellenszenv) ma is/már ismét jelentősnek számít.

Én még láttam az 1965-ben - egy évvel halála előtt - rendezett Escher életmű kiállítást a Magyar Nemzeti Galériában, ami akkor a mostani Néprajzi Múzeum épületében volt a Kossuth téren. Elég hervasztóan csinálták meg, több kép csak nyomtatványokról reprózva került ki, nemeseljárás persze nem volt és teremvilágítás se nagyon. Az egyik paravánsor meg egyenesen az ablakos fal előtt volt, úgy, hogy a fény a paravánok fölött pont a látogató szemébe világított és nem lehetett látni tőle a képeket.. Ezt azért mesélem el mert akkor többed magammal alakított Daguerre fotóklubunkat épp államosítottuk úgy, hogy a Budapesti Fotóklub Daguerre Ifjusági csoportja lettünk és egy nyomdász tagunk pecsétet is csinált nekünk. Miután csoportosan megnéztük a kiállítást a kivitelezéssel kapcsolatos rosszallásunkat tinédzserkori naivitással beírtuk a vendégkönyvbe és rányomtuk (a legkevésbé sem hivatalos) pecsétünket. Na lett is botrány, de aztán valahogy elcsitult. Szóval szókimondásilag már akkor is botránykeltő alak voltam (voltunk).

Most meg épp az Escher évben akadtam fel egy televíziós anyagon, ahol egy félévszázaddal ezelőtti szemléletű, számos tárgyi tévedést és népmesei elemet tartalmazó leírás szerepelt Eschernek az 1950-es években végzett beavatkozásáról, amit két dagerrotipen, köztük a híres Petőfin végzett. Látható botrány nem kerekedett ugyan a mítoszoszlató blogbeírásomból, hacsak azt nem sorolom ide, hogy röviddel utána benyomták fölülről az utcán parkoló kocsim motorháztetejét. Ja és akkortájt csatlakoztam a Facebookhoz is, ahol az adatlapomon található fototechnikatörténeti témájú honlap- és blogcímemet valakik azonnyomban sértő tartalmúnak jelentették és e címek használatát kitiltatták a rendszerből. Most szeptemberben, mikor pedig kiegészítést írtam a blogbejegyzéshez (de nem csak azért, hogy demonstráljam, hogy nem vagyok betojós) és valahol hivatkoztak is e tárgyú írásomra, ismét az utcán parkoló autómon tapasztalhattam a különvéleményt: ezúttal jó mélyen végigkarcolták az egyik oldalát. Az autó a Petőfi Irodalmi Múzeum biztonsági kameráinak látóterében állt és megkértem őket, hogy nézzék meg a felvételeiket, hátha szembesülhetek jellemi fogyatékos rajongómmal. Sajnos azonban ha egy múzeumtól akar az ember valami használható dolgot az nem csak a műtárgyvédelem dolgában reménytelen... Na mindegy, előbb-utóbb úgyis lebuktatom valahogy. Nna ez volt itt a szociológia. Vagy szociálpszichiátria.

Volt egy közvetett reakció is és persze lényegesen tárgyszerűbb és értelmesebb: a 35. Nemzetközi Restaurátor Konferenciát 2010 november 3-5. között rendezték a Nemzeti Múzeumban ahol két fotó vonatkozású előadás is volt:

Stemlerné Balog Ilona (Magyar Nemzeti Múzeum)(Magyar Nemzeti Múzeum)
Escher Károly - a Petőfi-dagerrotípiát megelőző restaurálásai 1953-ban

Ebben a múzeum fotótárának egykori, ma nyugdíjas vezetője azzal a szakirodalomból vett állításommal polemizált, hogy a ciánkális dagerrotip tisztítási módszer műtárgykárosító. Ezért néhány ilyen módszerrel kezelt tárgy különböző időszakokban készült fényképeit mutatta be, demonstrálandó, hogy azok nagyjából változatlanok azóta is. Ez amúgy részben félreértés lehet mivel a dagerrotipek képi információt hordozó anyagában a legnagyobb veszteség közvetlenül a tisztító célú eljárás során, vagyis a pár perces cián-kálium oldatban való fürösztés alatt keletkezik (jelei: a kép kontraszttalan lesz, döglött csúcsfényekkel és az árnyékos részekből pedig eltűnnek a részletek). Járulékos következmény lehet ugyan az utólagos romlás is, ezt viszont esetleges technikájú fényképekkel nem lehet kontrollálni (kivéve ha szélsőséges mértékű a változás). Ehhez műszeres mérések, vagy legalább olyan fényképek kellenek ahol a tárggyal együtt egy etalont is lefényképeznek és annak ismert tulajdonságai segítségével „hitelesíthetik” a mellette lévő műtárgy szín-, denzitás- és kontrasztviszonyait. Az előadó ezenkívül sok értékes adatot gyűjtött ki a múzeum adattárából az ilyen restaurálásokról, amiből én is sokat profitáltam. Többek között szó esett arról, hogy melyik képe(ke)t kapta próbául Escher mielőtt a Petőfi dagerrotípiát kezelhette, illetve, hogy kb. hány képet és meddig restaurálhattak ilyen módszerekkel a múzeumban. Jó sokat, de ezeket már nem Escher, hanem Baky Győző a múzeum neves restaurátora kezelte. Adatbázisom szerint még 1974-ben is, bár arról nem maradt adat, hogy az egyes tételek restaurálása alatt mit értettek, vagyis mit csináltak velük tulajdonképpen. Ez viszont a lemez vizsgálatakor több esetben kikövetkeztethető.

A kép M. Susan Barger, S.V. Krishnaswamy, & R. Messier: THE
CLEANING OF DAGUERREOTYPES: COMPARISON OF CLEANING METHODS című 
cikkéből való.
A pásztázó elektronmikroszkóppal készített képeken egy különböző módszerekkel tisztított teszt
dagerrotip, sötét  képrésznek megfelelő mikrostruktúrája látszik. Az
a.) képen a kezeletlen, a  b.) képen a ciánkáliumos kezelés utáni,  a
c.) képen a tiokarbamidos kezelés utáni,  a  d.)  képen a mostani legjobb módszernek számító, hidrogéngáz
plazmás  kezelés utáni állapot látható.  A kezelés annál kevésbé károsító minél hasonlóbb a kezelés utáni állapot az a.) képen látható, kezelés előttihez. A léptéket  mutató vonal  5 μm  hossznak felel meg.

Az említett próbakép egy 3x2,5 cm-es repró dagerrotip volt amit 1953-ban kapott meg Escher, és ami 1847-ben Barabás  Miklós  Kossuth Lajost  ábrázoló litográfiájáról készült.

A  kísérleti darab:dagerrotip reprodukció, Kossuth Lajos,
Walzel A. kőnyomata Barabás Miklós 1847-iki rajza után. 

Számomra érdekesség, hogy mikor a Petőfi dagerrotip szerzőjéről szóló anyagot írtam akkor is szóbakerültek az ilyen képek,  sőt az egyik alább látható kísérleti darab is, de egy másik összefüggésben, mint annak sorozatnak a része ahol az 1848-as események szereplőit ábrázoló sokszorosítógrafikai alkotásokat repróztak le dagerrotip technikával. Vélhetőleg a hazafias kultusz részeként, amiről a tulajdonosok többsége anno azt hihette, hogy magát a személyt ábrázolja. Ugyanez a tévedés szerepel a már említett televíziós szövegben is, sőt pár évvel ezelőtt szakember által írt cikkben is, ami már persze nem annyira lelkesítő...

Az egyik  kísérleti darab: August Prinzhoffer Kossuth Lajost  ábrázoló litográfiájáról készített dagerrotip reprodukció.

A konferencia másik témábavágó előadása:

Ormos József (Magyar Nemzeti Múzeum)
Robert Capa master selection kiállítás sorozat műtárgykörnyezeti vizsgálatai

Ebben arról esett szó, hogy a nevezett Capa kiállítást vándorlása során (végre és valószínűleg Magyarországon először) korszerű műszerekkel kontrollált, műtárgyvédelmi szempontból kialakított feltételek között szállították és installálták és, hogy ezek a műszeres adatok a teljes kiálítássorozat végére elég érdekes forrásul szolgálhatnak következtetések levonására is.

A konferencia anyaga CD-n is megjelenik majd.




Linkek:

Az ismeretlen ismerős Escher Károly életmű-kiállítása:
http://www.maimano.hu/andrekerteszterem/20101022_escher/index.html

35. Nemzetközi Restaurátor Konferencia:
http://www.mke.hu/sites/default/files/attachment/Konferencia_program_2010.pdf

Stemlerné Balog Ilona: ESCHER KÁROLY RESTAURÁLÁSAI A PETŐFI-DAGERROTÍPIA ELŐTT:
http://fotomuveszet.com/index.php?option=com_content&view=article&id=882&Itemid=926

Országos Széchényi Könyvtár:
http://www.oszk.hu/hun/aktualis/aktualis_index_hu.htm

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.n1.hu/klexframe.html

Régebbi bejegyzések a témában:

Petőfi dagerrotípia, meg a valósághoz való viszony. Mindenmaradarégiben.