ARCHALTFOTOKONZERV

Frissítve // updated: 2017. 04. 07. (Még újabb képek, és a végén a negyedlemezesekről egy új rész, some more English texts at the illustrations)

Az ezévi március 15.-i bejegyzés, a most vásárolt, Southworth & Hawes féle Kossuth dagerrotip első magyarországi, Nemzeti Múzeumbéli kiállítása alkalmából, néhány másik S&H Kossuth dagerrotipnek, egy előző, 1893-as megvételéről és Magyarországra kerüléséről szól.  

 Ez a nemrég szerzeményezett és a Nemzeti Múzeumban 2017 március 15. és április 2. között kiálított negyedlemezes, Southworth & Hawes féle, Kossuth dagerrotípia. (Részletesebb információk a múzeum lapján, további részletek e bejegyzés végén) // Southworth & Hawes, Louis Kossuth daguerreotype, 1852, 1/4 plate  (Hungarian National Bank deposit in the Hungarian National Museum)

Krécsy Béla (1858-1927) főreáliskolai tanár 1893 májusában Bostonban járt és megkereste az idős Hawest, és a nála talált egészlemezes Kossuth dagerrotipeket hazahozta Magyarországra. A 17 lemezből 9-nek sikerült a nyomára jutnom eddig, ebből 8 db Magyarországon, 3 gyűjteményben, egy pedig Erdélyben van. Közülük 1 közben ismeretlen helyre került. Írásos nyom van további kettő egykori helyéről de ezek még nem kerültek elő. Állapotukról a "A magyarországi dagerrotip konzerválás rövid története" c. lapon lehet olvasni. 

Krécsy 1894-ben a Vasárnapi Újság, Kossuth halála alkalmából megjelent számában közölt 2 képet, a következő számban mégegyet, és egy írást erről a kalandról. Ezeket közlöm most itt.

KOSSUTH LAJOS HÁROM AMERIKAI FÉNYKÉPE.

Kossuth Lajos nagy hazánkfiáról 1851—52-ik évi amerikai időzése alatt valószínűleg számos fénykép készült; de a fényképek még nem a mostani fotográfiai módszer szerint — mely csak 1851-ben lett ismeretessé, — hanem az akkor divatban levő u. n. daguerreotyp-módszer szerint készültek.

Nagy hazánkfia az Egyesült-Államokban, a merre járt, mindenütt meghódította magának az amerikai nép rokonszenvét s biztosra vehető, hogy azok emlékül arczmását is mindenféle másolatokban megörökítve bírni akarták, s ő — a közóhajtásnak engedve — gyakran állt a fényképész előtt, sőt néha a festő ecsetje előtt is. Pl. Chicagóban értesültem arról, hogy ott valaki birtokában Kossuthnak jól sikerült festett arczképe van. Minden utánjárásom daczára azonban a tulajdonosra nem sikerült ráakadnom, s így a képet nem láthattam. Több helyen láttam azonban Amerikában magánosoknál Kossuthnak elég jól sikerült apró mellszobrocskáit s különösen fa- vagy aczélmetszetü arczképeit, mely utóbbi képek nyilván Kossuthnak daguerreotyp fényképei után készültek.
Mindezen másolatok között a legnagyobb becscsel bírnának Kossuthnak az utóbb említett daguerreotyp-módszer szerint készített fényképei és pedig azért, mert ez a fotográfiai eljárás akkoriban Amerikában a tökély magas fokán állt s e módszer szerint akkor már igen hű fényképéket lehetett készíteni.

Hazánkba tudtommal eddig Kossuthnak csak egyetlen amerikai fényképe került, az, melynek másolatát lapunk 1892. évi 38. számában közölté. Ez a fénykép azonban kis alakú és nem tartozik a jobbfajta daguerreotypek közé. Kossuth eddig ismert legkiválóbb daguerreotyp képeinek én jutottam birtokába a múlt 1893. év május havában Bostonban. Az eset egészen véletlenül történt. Bostonban tartózkodásom alatt ugyanis egy ottani napilap Mr. Josiah J. Hawes nevű 82 éves, hires öreg bostoni fényképész arczképét s életrajzát közölte, ki a 40-es években a daguerreotypiának meghonosítója és első művelője volt Amerikában. Mr. Hawes a daguerreotypiát Francziaországban magától a módszer föltalálójától, Daguerre-től tanulta s azután a lehető legnagyobb tökéletességre vitte. Mikor ismét visszatért hazájába, Amerikának legkiválóbb férfiai és hölgyei keresték föl bostoni műtermét, hogy ott magukat levétessék. Az említett bostoni lap, az életrajzzal kapcsolatban, mutatványul több másolatot is, közölt, az öreg fényképész régi daguerreotyp képei után. Csupa amerikai kitűnőségek arczképei voltak. Meglepetésemre azonban köztük találtam Kossuthnak egy álló képét is, mely az öreg fényképész A birtokában levő eredeti daguerreotyp után készült. Mi volt természetesebb, minthogy siettem Mr. Hawes-hoz s kértem, mutassa meg az eredeti fényképet. Mr. Hawes kérésemet készségesen teljesítette s hozzá tette, hogy ilyen kép a gyűjteményében valószínűleg még több is lesz. Erre fölkértem az öreget, engedje meg, hogy gyűjteményét átkutathassam; mit ő szívesen meg is engedett s én — sürgős dolgaim daczára — három teljes napot töltöttem Mr. Hawes műtermében s a mintegy két ezer darabból álló daguerreotyp gyűjteményt sorra átvizsgáltam.

Josiah Johnson Hawes, önarckép 1895 körül, Museum of Fine Arts Boston  17.2 x 12.8 cm albumin kartonon. // Josiah Johnson Hawes, Self-Portrait as an Old Man about 1895,  17.2 x 12.8 cm (6 3/4 x 5 1/16 in.) Photograph, albumen print mounted on board  Museum of Fine Arts Boston

Soha ennél szebb fényképgyűjteményt életemben nem láttam. A daguerreotypia művészete csak most tárult föl előttem meggyőződtem.hogy az arczfényképezés a daguerreotypia letűnte óta nem haladott, hanem — bizonyos tekintetben — csak hanyatlott.
Rendre gyönyörködtem Amerika leghíresebb férfiainak s asszonyainak arczképeiben, e elragadott az a bámulatos lágysággal párosult mélység és élethűség, mely a daguerreotyp-képeket utánozhatatlanokká teszi.
Legnagyobb volt azonban örömem, midőn a gyűjteményből sorra kerültek elő Kossuthnak szebbnél szebb fényképei s köztük több olyan, melyek a daguerreotypia valóságos remekeinek mondhatók. Összesen 17 darab Kossuth-daguerreotypet találtam. És pedig két mellképet, tiz állóképet és öt csoportképet, mely utóbbiakon Kossuth és Pulszky Ferencz együtt vannak levéve.
Az öreg fényképész, e képek közül — jó szóért és jó pénzért — egy-két példányt szívesen átengedett volna, de valamennyitől sehogysem akart megválni. Én pedig föltettem magamban, hogy, ha csak lehet, az egész gyűjteményt haza hozom Magyarországra s addig érveltem, míg végre sikerült a jó öreg fényképészt meglágyítanom. Legjobban hatott az az argumentálásom, hogy e képeknek legillőbb helyük Magyarországon van, hol azok örökké tiszteletben és becsülésben fognak részesülni s velük együtt kegyelettel fogják emlegetni annak nevét is, ki azokat készítette. Mr. Hawes sopánkodva ugyan, de végre belenyugodott, hogy megváljon «régi barátjaitól», mint ő a képeket nevezé; de előbb az állóképről, mely előtte a legkedvesebb volt, a mostani fotográfiai rendszer szerint másolatot készített magának.

A képek a  a Vasárnapi Ujságban. A jobb oldali lapon a bal felső és a jobb alsó kép származik a Southworth & Hawes műteremből // Picture from the "Vasárnapi Ujság" 1894 from Kossuth on the rigt page the above left and the bottom right photograph are from the Southworth & Hawes studio.

Az álló kép egy jobb állapotú példánya az Isenburg gyűjteményből. // A better conditon piece from the standing version from the Isenburg collection

Lapunk múlt számában a három rendbeli Hawes-féle kép közül közöltük a mellképet és az álló képet. A Kossuthot és Pulszkyt föltüntető kép másolatát lapunk mai számában láthatja az olvasó. Műbecsre és történeti értékre nézve legelői áll a képek között Kossuth mellképe. Ilyen két példány van birtokomban. Az egyiken az arcz erősen meg van karczolva, ez azonban kijavítható. A másik példány teljesen ép. A lapunkban közölt mellkép-másolat az eredetivel megegyező nagyságú. Szakértők tudják, hogy ekkora nagyságú jól sikerült daguerreotyp-arczkép nagy ritkán látható s Kossuthnak Mr. Hawes-féle mellkép daguerreotypje a fotografálás e nemének valóságos remeke. Az eredeti fénykép szépsége és természethűsége annyira sajátszerű, hogy azt másolat utól nem érheti; de azért már a másolatnál is láthatjuk, hogy Kossuthnak — a legutóbbi öreg korában készült fényképein kívül — a Hawes-féle mellkép-daguerreotypnél jobb s hűbb arczképe eddig nem ismeretes.
Kossuthnak a 40-es és 50-es években hazánkban és a külföldön nyomtatásban megjelent arczképei, — mint az eféle képek rendesen, — valamennyien többé-kevésbbé idealizálva vannak s általuk az élő alakról hű fogalmat nyerni -— lehetetlen.

Kets Keméthy (Ketskeméthy) Mihály reprodukciója a mellképről (kb. az 1880-as évekből, Ketskeméthy 1879-ben érkezett Amerikába). // Copy by Mihály Kets Keméthy (Ketskeméthy), Washington from the portrait version 1880s.

A Hawes-féle fénykép az egyedüli, mely a szabadságharcz lezajlása után hontalanná vált Kossuthot szépítés nélkül, valódi emberi alakjában tünteti föl; arczán ránczok, homlokán gondszántotta redők s egész kifejezésén törődés és szenvedés nyomai láthatók. E kép minden vonásában természetes és hű a megszólalásig; egész valójából, de főként a szemeiből oly csodálatos bánat s gyötrő bú tükrözik, hogy szinte lehetetlen megilletődés nélkül szemlélnünk. A nagy hontalannak szenvedése s honfiúi bánata csodásan van megörökítve ezen az arczképen.

A Csíki Székely Múzeum egészlemezes Kossuth dagerrotípiája. Valószínűleg az egyik a kettő mellképből amiről Krécsy ír. // Whole plate version from the portrait daguerreotype (Csíki Székely Museum, Csíkszereda, Transylvania)

Amerikában létem alatt több intelligens, öreg amerikaival találkoztam, kik Kossuth szónoklatait személyesen hallották s vele társaságban is voltak; mind megegyeztek abban, hogy Kossuth társaságban rendesen azótlan, búskomor volt s az utazás, az ünnepélyek s a folytonos szónoklás annyira megviselték, hogy néha támogatni kellett, s szónoklatai végeztével gyakran kimerülve, aléltan rogyott székére.
Ennek a nagy fáradtságnak s testet, lelket nem kimélő önfeláldozásnak majdnem megszólaló bizonysága ez a fotográfia, az elveszett hazán búsuló nagy lélek s a gyönge test szenvedésének e megdöbbentő ábrázolása.
A második daguerreotyp-kép Kossuth álló alakját mutatja tetőtől-talpig látható helyzetben. Lapunk e képet másfélszer nagyított, de csak térdig ábrázolt másolatban közölte. Kossuth e képen födetlen fővel, fekete bársonyatillába, pantalonba öltözve látható, kezein fekete selyemkeztyű és oldalán kard, hasonlóan ahhoz a képhez, mely Kossuthot Pulszkyval együtt tünteti föl. Az alak tartása e képen kissé merev, feszes; de főérdeme e képnek, hogy hívebben tünteti föl Kossuth délczeg, karcsú termetét, mint bármelyik azonkori fényképe. Hatalmas, széles koponyája ezen a képen is feltűnően nagynak látszik a testhez aránylag. Az arcz e képen kicsinysége miatt nem oly kifejező, mint a nagy mellképen; de itt is szemmel láthatólag ugyanazt a bánatos, szenvedő kifejezést mutatja, mely a mellképen oly meghatóan borong. A simára, fésült, hosszú, sürü haj sajátságos fekvése ezen a képen is- ép úgy, mint a mellképen, azt a gyanút kelti bennünk, hogy nem igazi, hanem vendéghaj ; a mi úgy is van; mert tudva levő, hogy Kossuth már a szabadságharcz után egy ideig parókát viselt.

Érdekes tárgya e képnek Kossuth puha nemezből készült széles karimájú, tollaskalapja, melyet a kezében tart.
Az amerikaiaknak ugyanis e kalap annyira megtetszett, hogy az ott divatba jött s mintegy két évig «Kossuth hat» (Kossuth kalap) néven általánosan viselték. Amerre Kossuth Amerikában járt, a férfiak azzal is ki akarták tüntetni iránta való rokonszenvüket, hogy mindenütt Kossuth-kalapban jelentek meg előtte.

A harmadik daguerreotypen Kossuth és Pulszky Ferencz láthatók együtt lefotografálva. Kossuth itt is az álló fényképen látható magyar ruhába van.öltözve s födetlen fővel, kezével az oldalára kötött kardjára támaszkodva — karszékben ül. Mellette, de kissé hátrább, Pulszky Ferencz álló alakja látható. Pulszky tudvalevőleg Kossuth titkárja volt amerikai útjában s eddig ez az egyetlen fénykép ismeretes, melyen ők ketten együtt lefotografálva láthatók. Lapunk ezt a fényképet is, az eredetivel megegyező nagyságú másolatban hozza. Ebből a daguerreotypból 5 példány van birtokomban.

A kettős kép az újságban és egy eredeti példány a George Eastman Museum gyűjteményéből. 

 Whole plate daguerreotype from Kossuth and his secretary Ferenc Pulszky S&H 1852 (George Eastman Museum)

A daguerreotyp képek készítésmódjára vonatkozólag megemlítem, hogy azokból egyszeri fölvétellel csak egy képet lehetett készíteni, s mindegyik képhez 20—25 másodperczig kellett állni. Nagyobb számú kép készítéséhez tehát huzamos idei feszült, mozdulatlan állás volt szükséges, mi elég terhes lehetett.
Mr. Hawes beszélte, hogy Kossuth az ő műtermét több ízben meglátogatta s órákat töltött nála. így volt lehetséges, hogy oly nagy számú sikerült kép készült róla.
Mr. Hawes épen ez utóbbi czélból készített oly nagy számú képet Kossuthról s akkoriban a képek darabját 15 dollárért, tehát elég magas árért adta. Az általam tőle megszerzett példányok az akkori eladásra szánt készlet maradékai.
Ezeket legközelebb hazai múzeumaink között szándékom örök megőrzés végett szétosztani.

KRÉCSY BÉLA.

(Megjelent: VASÁRNAPI ÚJSÁG 1894. 13. SZÁM, 41. ÉVFOLYAM 212-213)

A magyaroszági gyűjteményekben lévő, Krécsy által ajándékozott képek a mai állapotukban (galéria, katt a képre). // The recent conditions of the whole plate S&H Kossuth dags in the Hungarian collections.  (Click!)

Mivel a dagerrotípia direkt pozitív, ezért csak egy van belőle, az a darab, ami a fényképezőgépben volt. Így minden egyes darabnál újra ki kellett bírni a hosszú expozíciós időt. A Southworth & Hawes műteremnek volt egy egészlemezes sztereo gépe is amivel egyszerre 2 képet készíthettek és evvel dolgozva felére csökkenthették a modell szenvedéseit. Ezáltal ráadásul sztereoképek készültek, ha megtalálnánk az egymáshoz illő darabokat sztereoban látnánk Kossuthot és Pulszkyt. Ez itt egy ilyen sztereopár az Isenburg gyűjteményből. // Whole plate stereo pair from Kossuth and his secretary Ferenc Pulszky S&H 1852 (Isenburg collection at Canadian Photography Institute, National Gallery of Canada)

Néhány szó a "most"-ról, vagyis a Nemzeti Múzeumban most bemutatott képről. A kép negyedlemezes méretű, míg a Krécsy által hozott képek egészlemezesek voltak, valószínűleg ezeket nem is láthatta, a Hawes család tulajdonában maradtak. A mellkép beállításból két egészlemezes képről ír Krécsy: ezek közül az egyik jelenleg az egri Dobó István múzeumban letétben, a másik a Csiki Székely múzeumban lévő lehet.  Az egri teljesen oxidált, az erdélyin nincs sok oxidáció csak a felülete karcos (erről ír is Krécsy).

A negyedlemezes változatból három darab ismert, jelen adataink szerint mindhárom Southworth és Haves leszármazottaitól került későbbi tulajdonosaikhoz. 

Ez a darab a Boston Fine Art Museumé mérete: 10.8 x 8.3 cm Edward Southworth Hawes (J. Hawes és Southwort leánytestvérének fia) ajándékozta a múzeumnak 1943. December 9.-én. // 1/4 plate 10.8 x 8.3 cm, Gift of Edward Southworth Hawes in memory of his father Josiah Johnson Hawes
 (Boston Fine Art Museum) http://www.mfa.org/collections/object/louis-kossuth-160061

Ez a kép az Isenburg gyűjtemény része, mely jelenlegi információk szerint (a torontói AMC-től, ajándékozás útján) a Canadian Photography Institute-hez került. A kép előzőleg Hawes külöböző örököseié volt, majd  Edward Laurie Hawes-től került az Isenburg gyűjteménybe 1979 körül. // 1/4 plate  (Isenburg collection at Canadian Photography Institute, National Gallery of Canada)

A dagerrotipek általában oldalfordítottak (így az álló és a Pulszkyval készült képek is ilyenek), kivéve ha tükröt vagy prizmát raktak a lencse elé ennek korrigálására.  A mellképek azonban oldalhelyesek (már amiken még látható a kép) mind az egészlemezes mind a negyedlemezes változatok. 

További technikai érdekesség a mellképeken látható úgynevezett vignettálás. Ez azt jelenti, hogy a kép körben, egy életlen/átmenetes szélű fekete színű részbe fut ki. Ez a lencsék képalkotásánál látható jelenségre emlékeztet, amikor a lencse nem rajzolja ki a teljes képmezőt. Itt azonban nem erről a hibáról van szó hanem tudatosan alkalmazott effektusról melyet e műterem (és mások) portréfényképein láthatunk. Leírások szerint ezt a metódust Hawes alkalmazta a fényképeknél. Ez abban az időben divatos dekorációs elem volt, a metszeteken látható hasonló effektushoz hasonló, ott azonban fehérbe fut ki a kép. (Más fotográfusoknál a fehér változat is előfordul.) A vignettálás céljára többféle módszert is alkalmaztak. 1852 januárjában például Henry Insley szabadalmaztatott is egy ilyen metódust. A Hawes féle módszerről egyelőre nincs adatunk, valószínűleg úgynevezett maszkolással készült. Soutworth 1855-ben szabadalmaztatott egy módszert, amely maszkolás segítségével egy dagerrotip lemezre, 9 portré készítését tette lehetővé.

(Katt a képekre! // Vignetting and masking by S&H studio. Click on pict!)

Albert Sands Southworth (1811–1894) 1845–50 körül dagerrotip önarckép 10.8 x 8.3 cm The Metropolitan Museum of Art // Albert Sands Southworth (1811–1894) about 1845–50 self portrait daguerreotype 10.8 x 8.3 cm (The Metropolitan Museum of Art)

Josiah Johnson Hawes (1808–1901) 1845–50 körül dagerrotip önarckép 8.3 x 7.0 cm The Metropolitan Museum of Art  // Josiah Johnson Hawes (1808–1901) about 1845–50 self portrait daguerreotype 8.3 x 7.0 cm (The Metropolitan Museum of Art)

Linkek:

A magyarországi dagerrotip konzerválás rövid története

Krécsy Béla szócikk  (Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái)

NÉZZ KOSSUTH SZEMÉBE! MNM

Southworth & Hawes  Getty

Southworth & Hawes Wikipédia

Ormos József zoomolható képe a Kossuth dagerrotípiáról

---

---

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.n1.hu/klexframe.html