Már 180... (2019)
Frissítve: 2019. 08. 09.
1839. január 7.-én, hétfőn, adott hírt a dagerrotípia feltalálásáról két francia lap (Literary Gazette, La Gazette de France), mivel aznap csinált egy kis izgalmat Arago, a francia akadémia reguláris ülésén, azzal a kijelentésével, hogy egy franciának sikerült a camera obscura képét rögzítenie. Na annak már tegnap óta 170 éve.
A hivatalos bejelentés (Aragoval, francia akadémiával stb.) viszont csak 1839. augusztus 19.-én volt, tehát aki onnan számolja annak majd csak később lesz annyi... Ami még érdekes, hogy akkor a dagerrotípián kívül, a kutatás melléktermékeként talált két másik eljárást, a heliográfiát és a physautotípiát is nyilvánosságra hozták... Gyakorlati bemutató csak februárban volt.
Daguerreotype; 3 1/2 x 2 3/4 in. (8.9 x 7 cm)
The Metropolitan Museum of Art, Gilman Collection, A Howard Gilman Foundation ajándéka, 2005 (2005.100.611)
A http://www.metmuseum.org/toah/images/h2/h2_2005.100.611.jpg címről linkelve
François Dominique Arago (1786. - 1853.) francia fizikus, csillagász, politikus.
Mint tudható, a feltalálás eléggé célfotós volt, mivel Bayard is kitalált egyet és Talbot is nyilvánosságra hozta félkész eljárását a "photogenic drawingot" de az igazi kalotípiával, talbotípiával csak 1841 februárjában lett kész (neki nem jutott életjáradék, ezért szabadalmaztatta a módszerét, anyagilag így is problémás volt a dolog ezért az - ha jól emléxem az adatra - anyósa javasolta is neki, hogy inkább a jövedelmezőbb dagerrotipizálást űzze). Tény azonban, hogy az első időkben jóval sikeresebb dagerrotípia, zsákutcás módszernek bizonyult és az utókor a Talbot féle verziót igazolta. Így végülis ő lett első a negatív/pozitív eljárás, a sokszorosíthatóság, az előhívás, a flexibilis hordozók, a papíralapú fényképek, stb. dolgában.
National Galleries of Scotland
Bayard volt a vesztes harmadik, akinek módszere egyesítette a két másik számos hátrányát (papíralapra készült ugyan, ezért nem volt olyan csinos és éles mint az ezüstösen csillogó dagerrotip de direkt pozitív volt így sokszorosítani nem lehetett, stb.)
http://www.universalis.fr/images/corpus/medias/v11/photo.jpg/ph999481.jpg
A történettudomány szorgoskodása következtében még előkerült néhány feltalálószerű, részfeltaláló, pszeudo-, para- és metafeltaláló is (lásd pl. a régebbi bejegyzésemet: Aukciológia: Sothebys 3-szor + tudomány. Meg az első magyar online.) sokan közülük elég fontos munkát végeztek, de ebbe én most nem mennék bele... Az biztosnak látszik, hogy a gyakorlati fényképezés kezdete az első és második helyezett munkája alapján történt meg, nem feledkezve meg Daguerre korábban elhunyt feltalálótársának, Niépce-nek érdemeiről sem.
Linkek:
WJ.Paul Getty Museum video, Making Daguerreotypes (Dagerrotípia készítése):
http://www.getty.edu/art/gettyguide/videoDetails?segid=378&segnr=1
William Henry Fox Talbot, a Wikipédiából:
http://hu.wikipedia.org/wiki/William_Henry_Fox_Talbot
François Jean Dominique Arago, a Wikipédiából:
http://hu.wikipedia.org/wiki/François_Jean_Dominique_Arago
A fotográfia története, a Wikipédiából (a Bayard féle módszer leírása is):
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_fotográfia_története
Invention of Photography, a Nicéphore Niépce's House lapján, angolul
(Leírások, képek, videók. A heliográfiát és a physautotípiát is elmagyarázzák.)
http://www.nicephore-niepce.com/pagus/pagus-inv.html
Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
(Kivéve a Bayard féle módszert, a heliográfiát és a physautotípiát)
http://archfoto.n1.hu/klexframe.html
Utolsó kommentek