ARCHALTFOTOKONZERV

Történeti és/vagy alternativ fototechnikák, fotokonzerválás és minden ami ezzel kapcsolatos: hírek, események, kiállítások, tanfolyamok, mittudomén. A http://archfoto.n1.hu/-s honlapom melléklete aktualitásokról.

HTML

Utolsó kommentek

Linkblog

Naptár

október 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31

2011.03.15. 16:31 archfoto

Vegyes dagerrotip dolgok: Daguerreobase, Chopin, Lewis Carroll.




Megint csak késésben vagyok, de ez már ilyen.

Volt egy nemzetközi konferencia dagerrotip ügyben a Nemzeti Múzeumban 2011. február 25-26.-án. A téma az európai dagerrotip adatbázis volt amit a Nederlands Fotomuseum (Rotterdam) főkonzervátora Herman Maes hajt évek óta és ennek jegyében már létrehozták a www.daguerreobase.org honlapot ahol több múzeum dagerrotípiái szerepelnek elég részletes adatolással és képekkel. A projektre pályázaton szeretnének pénzt nyerni az EU-tól ami már egyszer nem sikerült nekik. Mikor az első ilyen próbálkozásukról hallottam elég lelkes lettem mivel 1989-óta hajtogatom egy magyar változat szükségességét és csináltam is egy kb. 90 darabos technikai adatbázist különféle hazai gyűjteményekben szereplő dagokról. Mondjuk közelről nézve a jelenlegi változat nem annyira lelkesítő. Egyrészt az EU-s pénzből nem az egyes országok dagerrotípiáinak adatfeldolgozásával járó költségeket fedeznék (abból indulnak ki, hogy arra már úgyis van nekik, de ez itt a Lajtától keletre nem így van, meg másutt se biztosan, különösen a 2008-as gazdasági válság óta), hanem csak a már meglévő adatok és képek bedolgozását az Europeanán felálló rendszerbe. Ráadásul a felvehető szempontokat abban a rendszerben erősen redukálni kéne, így tudományosan majdnem semmi haszna se lenne a dolognak. Ez jó nagy marhaság de nem a projekt tervezői miatt van így, hanem az EU csak ilyesmiket hajlandó támogatni (ha egyáltalán). Kisebb gond, hogy az európai hozzáadott érték követelménye miatt kérdéses hogy a gyűjteményekben tanyázó számos amerikai dagerrotípia  bekerülhetne e a rendszerbe.

klikk a képre

Ami érdekesebb volt, hogy több ország (osztrák, belga, holland, dán, luxemburgi, olasz és norvég) konzervátorai és muzeológusai is részt vettek az eseményen gyűjteményeiket bemutató előadásokkal. Többek között kiderült, hogy miközben Magyarországon összesen egy magyarországi dagerrotip tájkép van közgyűjteményben (az is erősen oxidált) addig az Albertina gyűjteményében számos jó állapotú ilyen témájú darab található...  Az egyik magyar előadást a dagerrotipek konzerválásának magyarországi történetéről felraktam a honlapra. Az eseményről  Ormos József  fotói a Picasan láthatóak.

Más:

Két dagerrotip ügye is vitákat váltott ki a szakmában mostanság. Wladyslaw Zuchowski, egy Gdańsk-i fotográfus és galériás decemberben, Skóciában egy magántulajdonostól vett egy dagerrotipet ami az üvege alatt lévő felirat szerint Chopin-t ábrázolja. A képen egy fekvő, vélhetőleg halott férfi arcát látni. Szerepel rajta Louis Auguste Bisson fotográfus neve aki egy másik dagerrotipet készített Chopin-ról (már van két ismert kép, ez lenne a harmadik) A szakértők kételkednek a képpel kapcsolatosan, Alicja Knast, a varsói Frederic Chopin múzeum kurátora szerint nincs adat róla, hogy ilyen kép készült volna róla a halálos ágyán pedig elég részletes leírások maradtak az akkor történtekről, úgyhogy egy dagerrotip készítése, ami elég vacakolós volt feltűnhetett volna. Malgorzata Grabczewska, a párizsi Polish Library fotószakértője szerint Bisson sose írta rá a nevét vagy a dátumot az általa készített fotókra, úgyhogy ha ilyen pecsét van a dagon az vélhetőleg hamis.

Chopin-2.jpg

Az állítólagos Chopin dagerrotip az Artdaily oldalán.
A http://www.artdaily.org/index.asp?int_sec=2&int_new=45628 címről linkelve

A másikat az Ebayon vették amiben szintén egy (ráadásul géppel írt) cetli van az üveg alatt miszerint a kép C. L. Dodgson-t ábrázolná Christ Church-ben 1858-ban (aki amúgy Lewis Carroll, írói álnevén és ezenkívül matematikus, fotográfus, stb.). A tokon szerepel, hogy  Claudet, Adelaide Gallery-jében készült a kép ami 1841 és 1847 között működött úgyhogy 1858-ban nem készülhetett, ráadásul akkor már nemigen dagerrotipizáltak Angliában. Az már csak hab a tortán, hogy nem is hasonlít. Mindenesetre így sikerült a Claudet dagok átlagosan 300 GBP-s ára helyett 3300 GBP-ért eladni tavaly május 13.-án.

A Claudet dag

Az állítólagos Dogson dag.
A kép az http://britishphotohistory.ning.com/profiles/blogs/ebay-and-c-l-dodgson-a- oldalról linkelve.

Érdekes, hogy az embereket mennyire el tudja varázsolni egy-két felirat anélkül, hogy tudnák mennyire hiteles. (Mondjuk ha vesszük, hogy a korai magyar fototörténetről szóló szakirodalmunk egy része, amúgy hozzánemértő korabeli újságírók szövegeire épül számos kérdésben, hát mi se jártunk jobban.)


---------




Linkek:

Dagerrotípiákról tanácskoztak a Nemzeti Múzeumban
http://www.hnm.hu/hu/progr/EventCalendar.php?y=2011&m=3&d=2

Daguerreobase Meeting in Budapest, 2011.02.25-26. Ormos József fotói a Picasan:
https://picasaweb.google.com/lh/sredir?uname=....

Short History of the Daguerreotype Conservation in Hungary
Daguerreobase Meeting in Budapest, 2011.02.25-26.

http://archfoto.atspace.com/dagtoren.html

A magyarországi dagerrotip konzerválás rövid története
Daguerreobase Meeting in Budapest, 2011.02.25-26.
http://archfoto.atspace.eu/dagtor.html.

Daguerreobase.org Nederlands Fotomuseum, Rotterdam:
http://www.daguerreobase.org


Experts Debate on Authenticity of Probable Third Known Photograph of Chopin:
http://www.artdaily.org/index.asp?int_sec=2&int_new=45628

Chopin 1846 daguerreotype.JPG Wikipédia (az egyik a már ismert 2 közül):
http://en.wikipedia.org/wiki/File:Chopin_1846_daguerreotype.JPG

Attribution and a daguerreotype labelled C L Dodgson [Lewis Carroll]:
http://britishphotohistory.ning.com/profiles/blogs/ebay-and-c-l-dodgson-a

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.n1.hu/klexframe.html



Néhány régebbi bejegyzés a dagerrotípia témában:

Mostmeg a gyakorlati fényképezés lett 170 éves.

Elkezdett 170 éves lenni a dagerrotípia, meg a fényképezés is.

Vállas Antal meg a Magyar Fotográfia Napja.169 éve a dolognak

Petőfi dagerrotípia, meg a valósághoz való viszony. Mindenmaradarégiben.



Szólj hozzá!

Címkék: dagerrotip fotómúzeum fototortenet konferencia konzervalas fototechnikatortenet


2010.12.19. 20:49 archfoto

Restancia/aukciológia: csak dag

 




A Historic Photographic Grand Tour:
Important Daguerreotypes by Joseph-Philibert Girault de Prangey
7 October 2010
New York, Rockefeller Plaza

Hát nem tegnap volt, de mint kultuszadat elég érdekes ahhoz, hogy említés történjen róla most az uborkaszezonban, ha már akkor nem értem rá írni róla.

Úgy áll a dolog, amint eddigi aukciológiai szösszeneteimből is kiderülhetett valamennyire (ld.: fotoaukcio az oldalsávban), hogy a nagy aukciósházak, miután a híres modern fotográfusok műveiből már nem volt elég mozgás egyre inkább rányitották a szemüket a histórikus darabokra. Nemrég már talbotípia negatívok is megjelentek ezeken az aukciókon (negatív régebben nemigen fordult elő, főleg ennyi). Most újabb lépcsőfok jött  ezen az október 7.-i  Christie's aukción csak dagerrotipek szerepeltek ráadásul  egyetlen szerzőtől.  Az aukción  74 tétel volt, összbevétele 2,873,375 dollár. A ledrágább kép a 3. tétel volt: 261. Paris. 1841. Etude de plantes. 19x19 cm-es csendélet, 242500 dollárért (50 440 000Ft, 208-asával).

Joseph-Philibert Girault de Prangey már régebben is sikeres aukciós szereplő volt: a világ 10 legtöbb pénzért eladott fényképe közül  jelenleg is még a 9. helyen áll az 1842-ben készült, "(No.113) Athènes, T[emple] de J[upiter] olympien pris de l'est"  című dagerrotípiája melyet  még 2003-ban adtak el  922 488 dollárért, jóllehet azóta az árak eléggé elszaladtak...



Joseph-Philibert Girault de Prangey önarcképe.Valószínűleg 1841-ben készült. Dagerrotip, 12 x 9.5cm. A második tétel volt az aukción és 194500 dollárért kelt el. A
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1c/Prangey_portrait.jpg/452px-Prangey_portrait.jpg címről linkelve.
 

De Prangey (1804-1892), párizsi festő, grafikus, botanikus a dagerrotip korszak utazó fényképészeként a (nyugati világ számára) távoli tájakat fényképezett, nagyméretű tájkép lemezei kimagaslóan érdekes darabjai a korszak zömmel kisméretű műtermi portrékra korlátozódó fényképészetének. 1841-ben tanult meg dagerrotipizálni állítólag magától Daguerre-től (vagy Bayard-tól). Neki tulajdonítják a legrégebbi megmaradt fényképeket Görögországról,  Palesztínáról, Egyiptomról, Szíriáról és Törökországról.  Mikor visszatért Franciaországba tollrajzokat és akvarelleket is csinált fényképei alapján.

Képeit 1920-ban fedezték fel (újra) házának egy tárolóhelyiségében de csak kb. 80 évvel később váltak szélesebb körben ismertté...


Linkek:

A Historic Photographic Grand Tour: Important Daguerreotypes by Joseph-Philibert Girault de Prangey
7 October 2010 , Christie's, New York, Rockefeller Plaza. Eredmények
. :
http://www.christies.com/LotFinder/searchresults.aspx?action=search&intSaleID=22822

A világ legdrágább fényképei, Wikipédia:
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_világ_legdrágább_fényképei

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.n1.hu/klexframe.html



Szólj hozzá!

Címkék: fotoaukcio fototortenet dagerrotip histórikus fotótechnikák


2010.11.06. 18:08 archfoto

Szubjektívvegyes: Escher, olajnyomás, dagerrotipológia, szociológia, restaurátorkongresszus.



Frissítve: 2011. szept.  23.

Ezek itt mind összefüggenek ám, csak kissé bonyolultan.

Megnyílt a jubileumi Escher megakiállítás 3 helyen is: a Miamanóban (kurátor: Albertini Béla), az Országos Széchényi Könyvtárban (kurátor: Csillag Katalin) meg a József Attila Klubban . Ami ebből archaltfotokonzerves az az, hogy a Manós kiállításon (a műtárgyjegyzék szerint) 16 db, míves, nemeseljárással (valószínűen olajnyomással) készült festőies stílusú kép is van. (Gadányi György gyűjteményéből.) Bár ezt sokáig jól eltitkolták, a mester flörtölt kissé ezzel a stílussal bohó ifjúságában.

Ez a stílus a korszak divatjamúlttá válásával aztán elég cikinek számított ahogy a frissen elavult stílusokkal lenni szokott, de pechjére a korszak utálata később hivatalosba is átcsapott és egész a legutóbbi időkig az öncélúskodó manírok szimbólumaként tartották nyilván. Ez a korszakhoz kötődő nemeseljárások  megítélésére is hatott, jóllehet legtöbbjük nemcsak festőies hatású „elkent” képek készítésére jó, sőt pl. a pigmnetnyomat az ezüstalapú előhívóanyagoknál részlet- és tónusgazdagabb és időtállóbb képek készítésére is alkalmas. Még azt is megkockáztatnám, hogy mivel egy stílus általában nem elég akadály a tehetség megnyilvánulása számára, az átkos festőies korszak jobb művészeinek nem egy produktuma (lehiggadván az ellenszenv) ma is/már ismét jelentősnek számít.

Én még láttam az 1965-ben - egy évvel halála előtt - rendezett Escher életmű kiállítást a Magyar Nemzeti Galériában, ami akkor a mostani Néprajzi Múzeum épületében volt a Kossuth téren. Elég hervasztóan csinálták meg, több kép csak nyomtatványokról reprózva került ki, nemeseljárás persze nem volt és teremvilágítás se nagyon. Az egyik paravánsor meg egyenesen az ablakos fal előtt volt, úgy, hogy a fény a paravánok fölött pont a látogató szemébe világított és nem lehetett látni tőle a képeket.. Ezt azért mesélem el mert akkor többed magammal alakított Daguerre fotóklubunkat épp államosítottuk úgy, hogy a Budapesti Fotóklub Daguerre Ifjusági csoportja lettünk és egy nyomdász tagunk pecsétet is csinált nekünk. Miután csoportosan megnéztük a kiállítást a kivitelezéssel kapcsolatos rosszallásunkat tinédzserkori naivitással beírtuk a vendégkönyvbe és rányomtuk (a legkevésbé sem hivatalos) pecsétünket. Na lett is botrány, de aztán valahogy elcsitult. Szóval szókimondásilag már akkor is botránykeltő alak voltam (voltunk).

Most meg épp az Escher évben akadtam fel egy televíziós anyagon, ahol egy félévszázaddal ezelőtti szemléletű, számos tárgyi tévedést és népmesei elemet tartalmazó leírás szerepelt Eschernek az 1950-es években végzett beavatkozásáról, amit két dagerrotipen, köztük a híres Petőfin végzett. Látható botrány nem kerekedett ugyan a mítoszoszlató blogbeírásomból, hacsak azt nem sorolom ide, hogy röviddel utána benyomták fölülről az utcán parkoló kocsim motorháztetejét. Ja és akkortájt csatlakoztam a Facebookhoz is, ahol az adatlapomon található fototechnikatörténeti témájú honlap- és blogcímemet valakik azonnyomban sértő tartalmúnak jelentették és e címek használatát kitiltatták a rendszerből. Most szeptemberben, mikor pedig kiegészítést írtam a blogbejegyzéshez (de nem csak azért, hogy demonstráljam, hogy nem vagyok betojós) és valahol hivatkoztak is e tárgyú írásomra, ismét az utcán parkoló autómon tapasztalhattam a különvéleményt: ezúttal jó mélyen végigkarcolták az egyik oldalát. Az autó a Petőfi Irodalmi Múzeum biztonsági kameráinak látóterében állt és megkértem őket, hogy nézzék meg a felvételeiket, hátha szembesülhetek jellemi fogyatékos rajongómmal. Sajnos azonban ha egy múzeumtól akar az ember valami használható dolgot az nem csak a műtárgyvédelem dolgában reménytelen... Na mindegy, előbb-utóbb úgyis lebuktatom valahogy. Nna ez volt itt a szociológia. Vagy szociálpszichiátria.

Volt egy közvetett reakció is és persze lényegesen tárgyszerűbb és értelmesebb: a 35. Nemzetközi Restaurátor Konferenciát 2010 november 3-5. között rendezték a Nemzeti Múzeumban ahol két fotó vonatkozású előadás is volt:

Stemlerné Balog Ilona (Magyar Nemzeti Múzeum)(Magyar Nemzeti Múzeum)
Escher Károly - a Petőfi-dagerrotípiát megelőző restaurálásai 1953-ban


Ebben a múzeum fotótárának egykori, ma nyugdíjas vezetője azzal a szakirodalomból vett állításommal polemizált, hogy a ciánkális dagerrotip tisztítási módszer műtárgykárosító. Ezért néhány ilyen módszerrel kezelt tárgy különböző időszakokban készült fényképeit mutatta be, demonstrálandó, hogy azok nagyjából változatlanok azóta is. Ez amúgy részben félreértés lehet mivel a dagerrotipek képi információt hordozó anyagában a legnagyobb veszteség közvetlenül a tisztító célú eljárás során, vagyis a pár perces cián-kálium oldatban való fürösztés alatt keletkezik (jelei: a kép kontraszttalan lesz, döglött csúcsfényekkel és az árnyékos részekből pedig eltűnnek a részletek). Járulékos következmény lehet ugyan az utólagos romlás is, ezt viszont esetleges technikájú fényképekkel nem lehet kontrollálni (kivéve ha szélsőséges mértékű a változás). Ehhez műszeres mérések, vagy legalább olyan fényképek kellenek ahol a tárggyal együtt egy etalont is lefényképeznek és annak ismert tulajdonságai segítségével „hitelesíthetik” a mellette lévő műtárgy szín-, denzitás- és kontrasztviszonyait. Az előadó ezenkívül sok értékes adatot gyűjtött ki a múzeum adattárából az ilyen restaurálásokról, amiből én is sokat profitáltam.
Többek között szó esett arról, hogy melyik képe(ke)t kapta próbául Escher mielőtt a Petőfi dagerrotípiát kezelhette, illetve, hogy kb. hány képet és meddig restaurálhattak ilyen módszerekkel a múzeumban. Jó sokat, de ezeket már nem Escher, hanem Baky Győző a múzeum neves restaurátora kezelte. Adatbázisom szerint még 1974-ben is, bár arról nem maradt adat, hogy az egyes tételek restaurálása alatt mit értettek, vagyis mit csináltak velük tulajdonképpen. Ez viszont a lemez vizsgálatakor több esetben kikövetkeztethető.

 


A kép M. Susan Barger,  S.V. Krishnaswamy, & R. Messier: THE

A kép M. Susan Barger, S.V. Krishnaswamy, & R. Messier: THE
CLEANING OF DAGUERREOTYPES: COMPARISON OF CLEANING METHODS
című 
cikkéből való.
A pásztázó elektronmikroszkóppal készített képeken egy különböző módszerekkel tisztított teszt
dagerrotip, sötét  képrésznek megfelelő mikrostruktúrája látszik. Az
a.) képen a kezeletlen, a  b.) képen a ciánkáliumos kezelés utáni,  a
c.) képen a tiokarbamidos kezelés utáni,  a  d.)  képen a mostani legjobb módszernek számító, hidrogéngáz
plazmás  kezelés utáni állapot látható.  A kezelés annál kevésbé károsító minél hasonlóbb a kezelés utáni állapot az a.) képen látható, kezelés előttihez. A léptéket  mutató vonal  5 μm  hossznak felel meg.



Az említett próbakép egy
3x2,5 cm-es repró dagerrotip volt amit 1953-ban kapott meg Escher, és ami 1847-ben Barabás  Miklós  Kossuth Lajost  ábrázoló litográfiájáról készült.

 


Dagerrotip repro Baraás Miklós 1847-es litojárólBarabás Miklós litográfiája Kossuth Lajosról                1847-ből

A  kísérleti darab:dagerrotip reprodukció, Kossuth Lajos,
Walzel A. kőnyomata Barabás Miklós 1847-iki rajza után. 

3 x 2,5 cm A Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona.
Stemlerné Balog Ilona  a A 35. Nemzetközi Restaurátor Konferencián 2010 nov. 4.-én tartott előadása szerint Escher 1953-ban végezte rajta a beavatkozást. Mellette az eredeti grafika egy változata  oldalfordítottan, ahogy a dagerrotip ábrázolja.
A dag forrása:
Stemlerné Balog Ilona: ESCHER KÁROLY RESTAURÁLÁSAI A PETŐFI-DAGERROTÍPIA ELŐTT 
A rajz itt látható változata  SZILÁGYI: A MAGYAR NEMZET TÖRTÉNETE c. művében jelent meg


Számomra érdekesség, hogy mikor a Petőfi dagerrotip szerzőjéről szóló anyagot írtam akkor is szóbakerültek az ilyen képek,  sőt az egyik alább látható kísérleti darab is, de egy másik összefüggésben, mint annak sorozatnak a része ahol az 1848-as események szereplőit ábrázoló sokszorosítógrafikai alkotásokat repróztak le dagerrotip technikával. Vélhetőleg a hazafias kultusz részeként, amiről a tulajdonosok többsége anno azt hihette, hogy magát a személyt ábrázolja. Ugyanez a tévedés szerepel a már említett televíziós szövegben is, sőt pár évvel ezelőtt szakember által írt cikkben is, ami már persze nem annyira lelkesítő...

 

Prinzhoffer Kossuth dagerrotip reproAugust Prinzhoffer Kossuth Lajost ábrázoló                litográfiája

Az egyik  kísérleti darab: August Prinzhoffer Kossuth Lajost  ábrázoló litográfiájáról készített dagerrotip reprodukció.

26 x 40 mm A Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona.
Stemlerné Balog Ilona  a A 35. Nemzetközi Restaurátor Konferencián 2010 nov. 4.-én tartott előadása szerint Escher 1953-ban végezte rajta a beavatkozást. Mellette az eredeti grafika egy változatának részlete oldalfordítottan, ahogy a dagerrotip ábrázolja. A teljes grafika a http://www.kepido.oszk.hu/attachments/images/nagy/szi074.jpg címen látható

 


A konferencia másik témábavágó előadása:


Ormos József (Magyar Nemzeti Múzeum)
Robert Capa master selection kiállítás sorozat műtárgykörnyezeti vizsgálatai


Ebben arról esett szó, hogy a nevezett Capa kiállítást vándorlása során (végre és valószínűleg Magyarországon először) korszerű műszerekkel kontrollált, műtárgyvédelmi szempontból kialakított feltételek között szállították és installálták és, hogy ezek a műszeres adatok a teljes kiálítássorozat végére elég érdekes forrásul szolgálhatnak következtetések levonására is.

A konferencia anyaga CD-n is megjelenik majd.




Linkek:

Az ismeretlen ismerős Escher Károly életmű-kiállítása:
http://www.maimano.hu/andrekerteszterem/20101022_escher/index.html

35. Nemzetközi Restaurátor Konferencia:
http://www.mke.hu/sites/default/files/attachment/Konferencia_program_2010.pdf

Stemlerné Balog Ilona: ESCHER KÁROLY RESTAURÁLÁSAI A PETŐFI-DAGERROTÍPIA ELŐTT:
http://fotomuveszet.com/index.php?option=com_content&view=article&id=882&Itemid=926

Országos Széchényi Könyvtár:
http://www.oszk.hu/hun/aktualis/aktualis_index_hu.htm


Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.n1.hu/klexframe.html

Régebbi bejegyzések a témában:

Petőfi dagerrotípia, meg a valósághoz való viszony. Mindenmaradarégiben.



Szólj hozzá!

Címkék: konferencia kiallitas fotokonzervalas fototortenet dagerrotip fotómúzeum


2010.10.15. 13:41 archfoto

Niépce Angliában. Konferencia 2010. 10. 13.-14.




Egy kis ünnepe volt most a lelkes fototechnikatörténeti őrülteknek. (Nekem nem annyira, mert nem tudtam elmenni.) A bradfordi (Anglia) National Media Museum és a Getty Conservation Institute (USA) rendezésében október 13.- 14. között rendezett Niepce in England cimű konferencia révén. Ebben a beírásban a nyilvánosságra került anyagokat linkelem be (folyamatosan, ahogy találok ujabbakat, ha találok).

Az előadók:
Philippa Wright, Curator of Photographs, National Media Museum
Larry Schaaf, Independent Photo historian
Pamela Roberts, Independent Photo Historian
Grant Romer, Independent Photo Historian
Art Kaplan, Scientist, Getty Conservation Institute
Dr, Dusan Stulik, Senior Scientist, Getty Conservation Institute
Colin Harding, Curator of Photographic Technology, National Media Museum
Philip Gilhooley, Independent Fingerprint Consultant and Lecturer in Forensic Science, Liverpool John Moores University
Peter Bower, Forensic Paper Historian
Roy Flukinger, Senior Research Curator of Photography, Harry Ransom Centre, University of Texas
Barbara Brown, Head of Photograph Conservation, Harry Ransom Center, University of Texas
Isabella Kocum, Frame Conservator, National Gallery
Susie Clark, Independent Photographic and Paper Conservator

Az előadások kivonatai és az előadók életrajzai:

http://www.nationalmediamuseum.org.uk/Photography/niepceinengland-bio.asp#pr

Egy video amiben Niépce három híres korai (későbbi nyomtatóeljárások alapjául szolgáló felfedezésének, a heliográfiának technikájával készült) darabját vizsgálják. Látható benne, hogy müxik a nem destruktív, mobil, röntgen spektroszkóp, meg  Niépce ujjnyomata...

https://www.youtube.com/watch?v=zlLnvAW0PNA

 

Amboise.jpg
 
Az egyik darab, valószínűleg 1822 - ből: korai (aszfaltos) heliográfia technikájú másolat egy Amboise püspökét ábrázoló metszetről.
Forrás: http://www.greenart.info/history/History1.htm

Csakhogy ne essek ki a stílusomból: nemcsak fémlapra készült kísérleti darabokat hagyott az utókorra Niépce, de az egyetlen ismert üveghordozós darabot viszont a XX. század elején egy szakember jól összetörte...

Linkek:

Historikus technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.atspace.eu/klexframe.html



Régebbi bejegyzések a témában:

Mostmeg a gyakorlati fényképezés lett 170 éves.

Elkezdett 170 éves lenni a dagerrotípia, meg a fényképezés is.

175 éves a negatív. Vagy ilyesmi.



Szólj hozzá!

Címkék: fototortenet konferencia konzervalas fototechnikatortenet


2010.08.02. 18:44 archfoto

177 éves a negatív. Vagy ilyesmi.



Utolsó módosítás: 2012. 08. 23.

2010. 08. 02..

Talbot 1835 augusztusában készíthette az elsőket, egérfogónak csúfolt kamerájával, a később kitalált negatív/pozitív eljárásának majdani pozitívanyagára (illetve, hát ez a legrégebbi ami fennmaradt a híres ablak-kép formájában). Bár a szaktudomány az ilyen jubileumokat majd mindig a hivatalos nyilvánosságra kerülés dátumátol számítja (biztos ami biztos) ez meg még csak a kísérleti periódus egyik epizódja. Ha már így állunk bármikor kiderülhet, hogy valamely más kísérletező (voltak még páran) előbb jutott idáig.

1834Talbot.jpg

A Talbot családja által mousetrap-nak (egérfogó) elnevezett kisméretű kamera. A http://www.talktalk.co.uk/media/images/galleries/technology/historyofthecamera/originals/1834Talbot.jpg címről linkelve


Ezek az ezüst-kloridos érzékenyítésű anyagok és a falu ácsa által készített kamerácskákkal gyártott fotók nem is voltak túl jók valódi fényképezésre, a rendkívül hosszú expozíciós idő és a rossz képminőség mián. Már Niépce se lehetett a fényképezés feltalálója mikor aszfaltos eljárásával röpke 8 órás expozicióval csinált kameraképet, ami egyébként se volt borotvaéles, így végül be kellett érnie a másodhegedűs szerepével Daguerre melett és azt is poszthumusz (bár eleinte másképp szólt a szerződésük). Más kérdés, hogy például Niépce is csinált negatívot ezüstkloriddal érzékenyített papírra kamerával, előbb is mint Talbot, csakhát az nem maradt fenn...

Másrészről a Daguerre féle módszer a nyilvánosságra kerülés időpontjában se volt például személyfényképezésre nagyon alkalmas, kivéve talán az élő szobor műfajában virtuóz artistákat, de csak ha tűző napon is tudták hozni a formájukat. A következő két év tökéletesítései oldották meg e problémát (ha nem is teljesen) a brómos érzékenyítés és (a magát magyarnak valló) Petzval József fényerős optikája révén. Ez nem mindegy ha meggondoljuk, hogy az elkészült dagerrotipek meghatározó többsége személyt ábrázol. Igaz viszont, hogy a képminőség már kezdetben is jobb volt az összes addig ismertnél.

Ne legyünk azonban kisstílüek, hiszen végül Talbot találmánya volt (1841-től) az első, gyakorlatban is használt negatív/pozitív eljárás, mégha az a negatívkészítési módszer egészen más elven is működött kémiailag mint ez az 1835-ös változat.

lacockwindow.jpg

A Lacock Abbey-i kastély keleti folyosólyán lévő rácsos ablakának képe. Ez a leghíresebb darabja a "mousetrap" kamerás sópapíros korszaknak, és ez a legkorábbi fennmaradt ilyen módszerrel készült kép, 1835 augusztusából származik amit itten ünnepelnek. A bradfurdi (UK) National Media Museum tulajdona.
A http://profile.ak.fbcdn.net/hprofile-ak-snc4/hs343.snc4/41574_337304328833_5297_n.jpg
címről linkelve

Ebből az alkalomból kiállítás nyílt a Lacock-i Talbot múzeumban "Private Viewing of Celebrating the Negative" címmel. John Loengard amerikai fotós végigjárt egy csomó gyűjteményt és a fotótörténet általa legfontosabbnak itélt negatívjait fényképezte le a gyűjteménykezelő kezében. A facebookos lapján épp André Kertész: Satiric dancer c. híres képének negatívja látható.

  John Loengard: André Kertész: Satiric dancer c. híres képének negatívja a kurátor kezében  A https://static1.squarespace.com/static/52fd381ee4b09fa4d54f9d46/5547ea39e4b04fcadad66c72/555a2b2ee4b03301931b209d/1468014753931/001-Loengard_Kertesz--Satiric-Dancer.jpg?format=1000w címről linkelve

Augusztusra terveznek egy eseményt ahol újrajátsszák az első negatív elkészítését Talbot eredeti receptje alapján, a falu jelenlegi ácsa, Mark Ellis által készített mousetrap kamerával és Janet Burnett Brown részvételével, aki Talbot dédunokája. "The Dawn of Photography" néven fut a rendezvény amelyre minden hely betelt. A Workshopot Mark Osterman és France Scully Osterman vezetik akik normális esetben kollódiumos eljárás specialisták. Az intézmény jövőre talbotípia és dagerrotip workshopokat is tervez  (a direktor Roger Watson azelőtt Grant Romer, a George Eastman House dagerrotip gurujának munkatársa volt)

A Lacock-i Talbot múzeum ma már inkább csak kiállítóhely, múzeum főleg addig volt, míg gyűjteményét át nem helyezték a British Library-ba...

Ha már Népcet emlegettem, most  Niépce év kezdődik, lesz egy nemzetközi kongresszus is róla:

Esemény, Színhely/Event, Location:

Niépce in England - a major conference

The National Media Museum, Bradford, and Getty Conservation Institute, have announced a major international conference on recent advancements in scientific, art historical, and conservation research relating to the photographs which Joseph Nicéphore Niépce brought to England in 1827. The conference will take place in Bradford from 13-14 October 2010 and additionally will provide a unique opportunity to examine three Niépce plates out of their frames.

The conference will examine:

• Joseph Nicéphore Niépce and his work
• The first six photographs brought to England by Niépce in context
• Scientific investigation into the three Niépce photographs in the NMeM collection
• Dating and conservation of the original frames
• Conservation and preservation issues related to the Niépce plates

Formal registration for the Niépce in England conference will take place in May 2010. To register initial interest, contact the NmeM at rsvp.nmem@nationalmediamuseum.org.uk. The museum will hold your details on file and email you registration information in May 2010.



Dátum(ok) / Date: regisztráció: 2010 május
                    konferencia:
13-14 October 2010
URL: NipceFirstAnnouncement.pdf
http://britishphotohistory.ning.com/profiles/blogs/exclusive-niepce-in-england-a

 

Az "elsők" körüli érdekesség lehet, hogy míg Daguerre egyik híres korai képének, ahol egy embert is sikerült kiexponálnia, (lásd. Mostmeg a gyakorlati fényképezés lett 170 éves.) mind az eredeti lemezén lévő képe, mind az egykori színhelye eltűnt az idők során, addig a világ legkorábbi fényképének, a Niépce által (ugyancsak) a háza ablakából készített képének mind a lemeze, mind a színhelye ma is látható. Niépce háza is megvan ahonan a kép készült és az ablakok száma is változatlan. Épp csak az az ablak nincs meg, ahonnan a kép készült. Arra a falra ugyanis egy kéményt húztak fel és emiatt  az ablakot arrébb tették. A ház rekonstruálása során viszont a mostani ablakból (Niépce gépével)  készített képek, és az akkori kép számítógépes elemzésével meghatározták azt a szöget ahonnan az eredeti kép készülhetett. Így, noha az az ablak már nincs meg, mégis tudható hol állt a gép akkor mikor a felvétel készült. A Niépce-féle módszer legfőbb hátránya anno az volt, hogy semmilyen gyakorlati célra nem volt alkalmas a hosszú expozició és a rossz képminőség miatt, lám, e kép most mégis jó lett valmire...

Official image of the "first photograph" -- Joseph Nicephore Niepce's View from the Window at Le Gras, circa 1826 -- in 2003, without manual retouching.
Niépce 1826 körül, a háza ablakából készült képe , 2006-ban, retusálatlanul.A kép aszfaltos érzékenyítéssel, fémlemezre, kb. 8 órás expozícióval készült. A  Harry Ransom Center Gernsheim gyűjteményének tulajdona.
Forrás/source: http://www.npr.org/blogs/pictureshow/2010/09/13/129828522/gernsheim



This edited version shows more clearly the view from Niepce's window.
A fenti kép szerkesztett reprója amin jobban látszanak az ábrázolt dolgok.
Forrás/source: http://www.npr.org/blogs/pictureshow/2010/09/13/129828522/gernsheim

 

Linkek:

Fox Talbot Museum:
http://www.nationaltrust.org.uk/main/w-vh/w-visits/w-findaplace/w-lacockabbeyvillage/w-lacockabbeyvillage-talbotmuseum.htm

Celebrating the 175th anniversary of the photographic negative. Michael Pritchard blogjából:
http://britishphotohistory.ning.com/profiles/blogs/celebrating-the-175th

Fox Talbot Museum fényképei - Az új Mousetrap Cameras:
http://www.facebook.com/album.php?aid=236315&id=337304328833

Photo Museum, Restoring the home of Nicephore Niepce.
https://www.youtube.com/watch?v=WAcTHpuqQIs

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.n1.hu/klexframe.html


Régebbi bejegyzések a témában:

Mostmeg a gyakorlati fényképezés lett 170 éves.

Elkezdett 170 éves lenni a dagerrotípia, meg a fényképezés is.

175 éves a negatív. Vagy ilyesmi.

Vállas Antal meg a Magyar Fotográfia Napja.169 éve a dolognak

 

 



 

Szólj hozzá!

Címkék: kiallitas analog talbotipia histórikus fotótechnikák


2010.07.28. 18:40 archfoto

Firenzei deklarátum. Kiáltványféle az analóg fotógyűjtemények dolgában.




Ez egy 2009-es történet, tehát már ülök rajta egy darabja mert elég mukaigényes lenne egy rendeset posztolni róla. (Lefordítani, értelmezni, satöbbi.) Az most nem fog összejönni, de azért felrakom hagy' terjedjen.

2009-ben két kongresszust is rendezett a Firenzei Művészettörténeti Intézet (A Max Planck Intézet leányvállalata) amíg ez a dokumentum összeállt.

Volt már olyan, hogy szakemberek csapata megfogalmazott valamilyen ajánlást, de hogy azt támogatólag egy szakmabéli sokaság aláírására bocsássák, na ilyenre ebben a műfajban nem emlékszem. Ettől olyan kiáltványféle lett. Azt érezném ki ebből a gesztusból (persze az Arany Jánosi "akarta a fene" esete fennforoghat), hogy mintha attól aggódnának, hogy a műtárgyvédelem szolgálatára  felfogadott  kisinas, a digitalizáció kirúgja gazdáját az eredeti műtárgyat és helyébe lép, minthogy vele dolgozni sokkal kevésbé macerás és költséges. Előbb az eredetik összes funkcióját veszi át lassan, majd azok feleslegessé válva szép óvatosan a szemétre kerülnek.

Mondjuk nálunk ez enyhén szólva se aktuális még, örülünk ha végre bedigitalizálnak egy anyagot és a károsodékony műtárgyak helyett e másolatot használják mikor szükséges és normális... Hogy mikor az? Na erre próbál felelni a dokumentum. Én most nem bírok elég kapacitással de talán valaki jótétlélek lefordítja magyarra is... Addig is itt vannak az elérhetőségek.


Linkek:

Florence Declaration – Recommendations for the Preservation of Analogue Photo Archives:
http://www.khi.fi.it/en/photothek/florencedeclaration/index.html

A szöveg angolul:
http://www.khi.fi.it/pdf/florence_declaration_en.pdf

A szöveg németül:
http://www.khi.fi.it/pdf/florence_declaration_de.pdf

A szöveg olaszul:
http://www.khi.fi.it/pdf/florence_declaration_it.pdf

A szöveg franciául:
http://www.khi.fi.it/pdf/florence_declaration_fr.pdf

Az aláírók listája :
http://www.khi.fi.it/pdf/Florence_Declaration_undersigned_Unterzeichner_firmatari.pdf
:

Ha valaki csatlakozna az aláírókhoz ide kell emilt írni :
declaration@khi.fi.it




Szólj hozzá!

Címkék: analog fotokonzervalas digitalizalas fotogyűjtemény


2010.06.29. 23:31 archfoto

Vegyes mindenféle

 


 

Linkajánló

A Fotoposton jelent meg két kritika magyar kortárs alternatív fotográfusokról:

A webkamera domesztikálása, avagy csipketerítő a tévékészüléken címmel
Hermann Gábor, Full Screen Mode c. anyagáról
, ahol a digitális médiából jövő képeket értelmezte a szerző cianotípiás fotóin.

hermann_full_screen_m001.jpg


Belül nincs semmi címmel
Trembeczki Péter „Salted Youtube Print (2008-2009)” című fotósorozatáról
ahol valamennyire hasonló stratégiájú, de sópapíron megjelenített képekről esik szó.

01.jpg

 


Más:

1839-es dagerrotip kamera Girouxtól, Bécsben, aukción. c bejegyzésben szereplő kamera 732,000  EUR áron kelt el május 29.-én (210 084 000 HUF 287-es árfolyamon,  jó nagy malacpersely kell összespórolni.)

A  következő eseménynaptárban lesz egy  kiállítás egy Ben Nixon nevű, nedves kollódiumos eljárással dolgozó fotográfustól, és egy Exposed: Today’s Photography/Yesterday’s Technology című kollektív kiállítás, ahol szintén az alternatív technikákat (is) használó kortárs fotográfusok szerepelnek.

Sajnos nem tudtam mostanában sokat foglalkozni a bloggal, így a tervezett szerzőbemutatások csúsznak még valameddig. Érdekesebb hírt meg nem találtam bár lehet, hogy nem kerestem eléggé.

 

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.n1.hu/klexframe.html





Szólj hozzá!

Címkék: kiallitas analog aukcio historikus fototechnikák


2010.04.15. 19:15 archfoto

Moholy Nagy fotogram, kimásolópapíron, 56.5 millió forintért. Aukciológia.

 


Sotheby's,  New York, 2010 április 13.

Egy magyar vonatkozás volt de az nagyon: Moholy Nagy  László: Fotogram, 17.9 x 24 cm, kimásolópapír, Christian Zervos-nak dedikálva az 1920-as években: 290500 USD (194.31-esével 56 447 055 Ft)

Alternatív technika:
34 db különféle, főleg amerikai dagerrotip. 1500 és 62500 USD (kb. 12 144 375 Ft) között vették, és  fénnyomás pergamenen Edward Curtis-től.

És persze egy jókora sztárnévsor a fotótörténtből.

Ez most csak egy gyorshír, nem tudtam sokat vesződni vele...



Linkek:

A Moholy kép lapja a Sotheby's-nél:
http://www.sothebys.com/app/live/lot/LotDetail.jsp?sale_number=N08624&live_lot_id=143

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.n1.hu/klexframe.html


Régebbi bejegyzések a témában:

A fotoaukció-ra kellene böködni az oldalsávban



Szólj hozzá!

Címkék: fotoaukcio fototortenet historikus fototechnikák


2010.04.04. 22:53 archfoto

Petőfi dagerrotípia, meg a valósághoz való viszony. Mindenmaradarégiben.

 

  


 

Utolsó módosítás:2017. ápr. 5. (újabb bejegyzés linkje a végére), 2011.szep., 23. 2013. 09. 18.(a freeblog miatt eltűnt képek pótlása), 2013. 10. 07. a hibás képek cseréje :-( )

  

Mámeginthiábadolgoztam. Vagy nem teljesen, de eléggé.

 

Van fogalomban egy ilyen bulváros mítosz a Petőfi dagerrotípiáról, miszerint a természet erői által eltüntetett képet a csodatévő restauráló (leküzdve a bürokraták ellenállását is) elővarázsolta  (itt érzékletes leírások jönnek, ahogy a kép egyszerre csak láthatóvá válik...).

 

Miután a kérdés valamelyest tény- és szakszerűbb változatát sikerült nyilvánosságra hoznom pár éve, és egy párszor, és ezt némely más szakterületek művelői is olvasták, hivatkoznak rá, reménykedtem kissé benne, hogy talán a történet gyakorta használt változata is reálisabb lesz valamennyire és ez valaha a médiáig is eljut. Eljutott. Néhány elemét sikerült  is felfedeznem, csak épp a lényegnek véres a torka: Az általam eddig meglehetősen kedvelt és amúgy nagyszerű Magyarország története című, az MTV-n ismétlődő sorozat 28. részében sajna dagerrotípiáztak egyet, a vonatkozó részlet szövegesen is megjelent az MTV lapján, (szerzőnév nélkül)...

 

Idézek:

 

"Escher a száz éves fotókönyvek átböngészése után alaposan megtisztította ezt a próbára kapott, másik képet, alkohollal lemosta, és 1%-os ciánkáli-fürdőbe tette, ahogyan a régi könyvek javasolták.  De csak  5  percre. Ha túl korán veszi ki a képet, akkor halvány marad, ha túl későn, akkor meg visszafeketedik. Volt tehát miért aggódni – de úgy tűnt, hogy a kísérlet sikeres, mert elkezdett előjönni az értéktelen vacakként számontartott lemezről egy kép – legnagyobb megdöbbenésére Kossuth Lajosnak egy addig ismeretlen arcképe!

A múzeum vezetői persze örültek a talált kincsnek, de még vacilláltak, hogy a feltételezett Petőfi-ezüstlemezt is megpróbálják-e restauráltatni, - pedig tudhatták, hogy ha valóban Petőfit ábrázolja a lemez, akkor ez egy óriási felfedezés, ugyanis a költő arcát addig csak rajzokról és festményekről ismerték. Végül 1960-ban Escher megkaphatta restaurálásra a lemezt – amely az eltelt 4 évben tovább feketedett! Azonnal tisztítani kezdte a már bevált módszerrel – és több mint 100 évvel Petőfi halála után valóban láthatóvá vált az egyetlen fénykép, ami a költőről készült! "

 

Hol is kezdjem... Hogy az a Kossuth kép már ismert volt sokszorosítógrafikaként, csak ez a dagerrotipes reprodukciója nem eléggé. A darab a  Barabás Miklós által Kossuthról 1847-ben készített litográfia 3 x 2,5 cm-es dagerrotip reprodukciója volt. (Köszönet  Stemlerné Balogh Ilonának a korrekcióért.)

 

11021404_1.jpg Barabskossuthford_1.jpg

A  kísérleti darab. Dagerrotip reprodukció: Kossuth Lajos, Walzel A. kőnyomata Barabás Miklós 1847-iki rajza után. 3 x 2,5 cm A Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona. Stemlerné Balog Ilona  a A 35. Nemzetközi Restaurátor Konferencián 2010 nov. 4.-én tartott előadása szerint Escher 1953-ban végezte rajta a beavatkozást. Mellette az eredeti grafika egy változata  oldalfordítottan, ahogy a dagerrotip ábrázolja.


 

Prinzhoffer Kossuth dagerrotip reproAugust Prinzhoffer Kossuth Lajost ábrázoló                litográfiája

 


Az egyik későbbi kísérleti darab: August Prinzhoffer Kossuth Lajost  ábrázoló litográfiájáról készített
dagerrotip reprodukció.  26 x 40 mm
A Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona. Stemlerné Balogh Ilona  a A 35. Nemzetközi Restaurátor Konferencián 2010 nov. 4.-én tartott előadása szerint Escher 1953-ban végezte rajta a beavatkozást. Mellette az eredeti grafika részlete oldalfordítottan, ahogy a dagerrotip ábrázolja. A teljes grafika a http://www.kepido.oszk.hu/attachments/images/nagy/szi074.jpg címen látható

 

Vagy, hogy a fürdő dolog fordítva van, ha előbb veszi ki fekete marad (rajta marad az oxid) ha később akkor meg halványabb (mert a képet is lepucolja róla, viszont szép fényes lesz). Vagy, hogy nem 1960-ban kapta meg a képet hanem 1955-ben az még hagyján. (Pár évvel későbbi, 1959-es visszaemlékezésében Escher már 57-et ír. Gondolom az 56-os év tájékát nem volt praktikus emlegetni akkortájt)

Az se annyira lényeges, legföljebb így nem annyira bombasztikus a sztori, hogy az Escher által (a Művelt Nép című, akkori ÉS féleségben: Petőfi egyetlen hiteles arcképe.  1955. október 2. 40. sz. 3. oldal) publikált, fényképes cikk képein a beavatkozás előtti állapot is látható, ahol a lemez nem teljesen fekete, csak az elrepedt védőüveg repedését leképező, sötét oxidáció csík megy át a költő arcán. (Mert a repedésen át levegő érte az ezüstréteget.) Az, hogy a lemez  még négy évet feketedett nem azért lehetett mert nem ciánkálizták le eléggé, hanem azért mert nem javították, pótolták a légmentesítő védőcsomagolását.

 

muveltnep_petdagelottujkis.jpg

 

Escher fotója a dagerrotip a beavatkozás előtti állapotáról a Művelt Nép-béli cikkben.

Látható a védőüveg törését leképező oxidcsík és valamennyire látszik a kép is.

 


A fő gond viszont az idézett írásban és a sorozatban elhangzó szövegben avval van, hogy az 1% ciánkális módszert mindenféle kommentár, lábjegyzet vagy egyéb nélkül ajánlja a nagyérdemű figyelmébe, mint a csodatévő eljárást. 2010-ben.

E módszer legfőbb hátránya, (amit már anno is tudtak szerencsésebb helyzetű országokban) hogy az oxidrétegen kívül a képet is ügyesen eltávolítja a lemezről. Először a sötét részekből tünteti el a részleteket, aztán a világosabbak jönnek. Mi több, egy visszafordíthatatlan, lassú pusztulási folyamatot is beindíthat. Ráadásul abban a korban már volt egy kevésbé károsító hatású, tiokarbamidos módszer is erre a célra. De mint olvashatjuk is, a jeles fotográfus "száz éves fotókönyvek"-ből szerezte ismereteit (nemigen lehetett kortárs szakirodalomhoz csak úgy hozzáférni az akkori, "vasfüggönyösített" Magyarországon)

A korszerű módszerek az oxidálódott ezüstréteget visszalakítják, a ciánkális/tiokarbamídos módszer viszont leoldja azt, a képi információt hordozó elemek egy részével együtt.

A dagerrotipek leggyakoribb károsodását már jóval az eljárás felfedezése előtt ismerték, bármely ezüsttárgy a levegőn állva, elsősorban a a levegőben lévő kéntartalmú gázok hatására, megfeketedhet. Ezért a dagerrotipeket már kezdettől fogva védőcsomagolásba helyezték, ez alapesetben egy védőüvegből,  némi papírból és ragasztóból készült és feladata az volt, hogy a levegőtől és más károsító hatásoktól megvédje a képet. Ennek módja már 1840-ben, magyarul és nyomtatásban is megjelent, a Daguerre féle leírás, Zimmermann Jakab által magyarra fordított változatában, csak sikerült jól elfelejteni.

Amúgy azóta is számos dagerrotip esett/esik áldozatul a megfelelő védőcsomagolás hiányának elég nevezetes darabok is, és ne higgye senki, hogy ma már minden másképp van ezügyben, mondjuk legalább a közgyűjteményekben.

 

Escher valószínűleg a XIX/XX. századfordulón több kiadásban is megjelent, németből fordított, és több hazai közkönyvtárban is meglévő könyvből (F[ritz] Schmidt: A gyakorlati fotografozás kézikönyve) vette a receptet. (Fejér Zoltán találta meg benne az Escher által használt receptet, a 2005-ös Fotóművészetbéli cikke szerint) Jóllehet a ciános módszer az első kb. 100 évben elterjedten használt (az ezüsttárgyak restaurálásában alkalmazott technika kritikátlan átvételén alapuló) metódus volt.

 

A kép M. Susan Barger,  S.V. Krishnaswamy, & R. Messier: THE

 

A kép M. Susan Barger, S.V. Krishnaswamy, & R. Messier: THE
CLEANING OF DAGUERREOTYPES: COMPARISON OF CLEANING METHODS
című 
cikkéből való.
A pásztázó elektronmikroszkóppal készített képeken egy különböző módszerekkel tisztított teszt
dagerrotip, sötét  képrésznek megfelelő mikrostruktúrája látszik. Az
a.) képen a kezeletlen, a  b.) képen a ciánkáliumos kezelés utáni,  a
c.) képen a tiokarbamidos kezelés utáni,  a  d.)  képen a mostani legjobb módszernek számító, gáz
plazmás  kezelés utáni állapot látható.  A kezelés annál kevésbé károsító minél hasonlóbb a kezelés utáni állapot az a.) képen látható, kezelés előttihez. A léptéket  mutató vonal  5 μm  hossznak felel meg.

 



Oxidált, jó állapotú és kémiailag  restaurált dagerrotípia.

 

Egy oxidált, egy elég jó állapotú de repedt védőüvege miatt csíkban oxidálódott és egy kémiailag restaurált dagerrotípia. Látható, hogy a restaurált képen  kevés  képnyom maradt de felülete szépen csillog, oxidmentes.
Az alsó és felső sor közötti különbség abból adódik, hogyha az ezüstalapban világos felületet tükröztetünk negatív, ha pedig sötétet pozitív képet látunk

 

FONTOS: Nem a fotográfiailag is nagy érdemekkel bíró, kiváló Escher Károly cikizése zajlik e beírásban, ő a korában és országában megszerezhető ismeretek birtokában, és az adott kor szemléletének megfelelően cselekedett és szándékai nemességéhez se fér kétség. Hogy az idő az óvatoskodó "bürokratákat" igazolta, az a történelem fintora, van ilyen, információáramlástól elzárt országokban különösen. Itten az utókor megátalkodottan és mindenáron hatásvadász média és egyéb hülyéi lennének jobb belátásra bírva, ha volna nekik ilyen.

 

Petőfi dagerrotípia az 1970-es  évek végén
Petőfi dagerrotípia az 1970-es évek végén (A Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdona)

 

 

 

Escher, mint az alábbi linkeken is olvasható olyan, ma is időszerű gondolatokat írt le akkor, hogy például a pusztulófélben lévő dagerrotípiáról készített korszerű reprodukciókkal (akkor fényképezéssel, ma digitalizálással) átmenthetjük a rajta lévő képi információkat a jövő számára.

 


 

Escher
Az Escher féle retusált és (a valóságnak megfelelő helyzetbe) oldalfordított Petőfi-kép

 


A valósághoz való viszony elég
sajátos volt ezügyben még például szakmai területeken is: bár Escher lefényképezte a dagerrotípiát a beavatkozás előtt és közvetlenül utána is ezek, a képi információ szempontjából pótolhatatlan jelentőségű fényképek ma lappanganak valahol, vagy örökre elvesztek. A szakma csak a retusált kópiájáról készült negatívokat tartotta szükségesnek megőrizni és csak ezt publikálták évtizedeken keresztül...

 


 

Adalék:

 

Lehetett volna (elvben) mód a tárgy vegzálása nélkül kinyerni a rajta lévő (képi) információt:. Már az 1940-es években az Agfa úgy reklámozta infravörösre érzékenyített filmjeit képes katalógusában, hogy alkalmas régi fotók olyan reprodukálására ahol a kép károsodásai eltűntethetők. Ehhez viszonylag széles infra hullámhossztartományra érzékenyített anyag és a nemkivánt hullámhosszak kiszűrésére alkalmas színszűrők kellenek. Ilyenek már léteztek akkor csak kérdéses, hogy a korabeli körülmények között hozzáférhetőek voltak e Magyarországon (katonai célra egészen biztosan), vagy egyáltalán tudni lehetett e erről a lehetőségről.


infraképoxidcsíkos dagerrotip

Átlós oxidációcsíkal károsodott dagerrotip tesztképe infravörösre érzékeny videokamerával, a látható fény és a nem szükséges infravörös sugarak kiszűrése után. A képen az oxidcsík teljesen eltűnt. Természetesen hasonló feltételekkel de fényképezőgéppel készítve a képminőség is megfelelő lehetne.

 

 

 

Illusztrációként közlöm a fenti ábrán látható a Petőfi képéhez hasonló károsodással rendelkező női portrédagerrotip infravörös videokamerával és a látható fényt és némi infrát kiszűrő színszűrővel készült képét. (Az infravörös hullámhossztartomány lényegesen nagyobb a láthatónál.) Ezen a módon (mint látható) az oxidcsík  teljesen eltűnik a tárgy fényképén.

 

Elektromágneses spektrum

 

 

 

Elektromágneses hullámok spektruma. A látható fények tartománya az a kis zöldes csík az ultraibolya és az infravörös között. Az ábra mutatja, hogy mennyivel nagyobb hullámhossztartomány van az infra (és az UV)  régióban. Ez sokféle szemmel nem látható képlet megjelenítésére nyújt lehetőséget megfelelő eszközök birtokában.
forrás: http://www.fomi.hu/taverzekeles_oktatoanyag/taverzekeles/elektromagnesesspektrum.htm

 

 


Linkek:

Magyarország története
Költőnknek nem tetszett a brutálisan őszinte fénykép, ezért eldugta! 2010. március 18. 12:21:
http://premier.mtv.hu/Hirek/2010/03/18/12/Koltonknek_nem_tetszett_a_brutalisan_oszinte_fenykep_ezert.aspx

Magyarország története 28. rész: Az 1848-49-es szabadságharc:
http://videotar.mtv.hu/Videok/2010/03/21/18/Magyarorszag_tortenete_28_resz_Az_1848_49_es_szabadsagharc.aspx

Escher Károly: A Petőfi-daguerrotípia . Függelék. Riportfényképezés  (Műszaki Könyvkiadó, 1959):
http://archfoto.n1.hu/esdag.html

Escher Károly: Petőfi igazi arca (Foto, 1956.
Két korabeli hiba van benne: Rózsa Györgyöt Rózsavölgyinek, Beliczayt pedig i-vel írták):
http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/escher_petofi.html

Szentmártoni Szabó Géza: “Tükör által homályosan” Petőfi dagerrotip arcképe:
http://archfoto.n1.hu/Carolipet1.html

Kísérlet a Petőfi dagerrotip szerzőjének megállapitására dagerrotip lemezek adatainak számitógépes értékelése segitségével (Flesch Bálint):
http://archfoto.n1.hu/petdagel.html

Stemlerné Balog Ilona: ESCHER KÁROLY RESTAURÁLÁSAI A PETŐFI-DAGERROTÍPIA ELŐTT:
http://www.fotomuveszet.net/korabbi_szamok/201102/escher_karoly_restauralasai_a_petofidagerrotipia_elott?PHPSESSID=45c54530d4ab8dbecd271fe6674d2453

 

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.n1.hu/klexframe.html

 


Régebbi bejegyzések a témában:



Mostmeg a gyakorlati fényképezés lett 170 éves.

Elkezdett 170 éves lenni a dagerrotípia, meg a fényképezés is.

Vállas Antal meg a Magyar Fotográfia Napja.169 éve a dolognak

   


Újabb bejegyzések a témában:

Kossuth dagerrotipek Magyarországra. Akkor és most. (2017)

Szubjektívvegyes: Escher, olajnyomás, dagerrotipológia, szociológia, restaurátorkongresszus.

Petőfi dagerrotípia, és a valósághoz való viszony. Tényleg: mindenmaradtarégiben..
 (2011)

 



(A bejegyzés eredeti dátuma márc. 22. csak azért változtattam meg, hogy legfelül legyen a blogban, mert fontosnak tartom.)

 

 




Szólj hozzá!

Címkék: fotokonzervalas fototortenet dagerrotip


2010.02.25. 21:53 archfoto

1839-es dagerrotip kamera Girouxtól, Bécsben, aukción.

 




Még a 170-ik feltalálási évfordulóhoz némi adalék (meg hogy legyen valami februári beírás is, mert most pár hónapig viszonylag keveset tudok foglalkozni vele, de azért igyexem).

Bécsben, a WestLicht Photographica Auction c. cég árverésén, május 29-én lesz egy eredeti Giroux féle dagerrotip kamera. 200,000 EUR (54 200 000 Ft, 271-esével) a kikiáltási ára, és 700,000 EUR-ra saccolják a leütési árat. A saját korában  kb. 400 (akkori) francia  frankba került. Az aukció katalógusát áprilisra igérik.

1839 ben készült, és az első sorozatban gyártott kamera  a világon, A feltaláló Louis-Jacques-Mande Daguerre és sógora Alphonse Giroux közös vállalkozásában gyártották, Daguerre tervezte és Giroux készítette. (Párizs, Rue du Coq St. Honore 7. alatti műhelyében, persze manufakturális körülmények között).

Nagyjából a rajzoláshoz használt camera obscurák mintájára készült, így az élességállítás még nem harmonikás kihuzattal, hanem a dobozkamerák módján történt: egy fadobozban  előre-hátra csúsztatható volt egy kisebb, az előbbi belsejéhez jól illeszkedő, másik fadoboz, így többé-kevésbé fénymentes volt belül.

Giroux camera
metszet


Giroux kamera a Contemporary Daguerreotype oldaláról: http://www.cdags.org/?page_id=181

:
A lencse egy 15 inch-es (~381 mm) akromatikus "tájképlencse",  a fényerjéről nem esik szó, de ezek kb. f/15-ösök voltak és Chevalier műhelyében készültek. Blendézési lehetőség még nem volt hozzá (így is rém hosszú volt az expozíciós idő a dagerrotip korai változatával  -- alacsony érzékenységű lemez, kis fényerejű optika). Még 1839-ben, Lerebours kezdte gyártani a behelyezhető lyukblendékkel használható optikájú kamerákat.   Nem írják, de ezek a kamerák általában egészlemezesek voltak, ez 6 x 8 Párizsi hüvelyk (16,2 x 21,6 cm ; 1 Párizsi hüvelyk = 2.701 cm) . Később már gyártottak fél, harmad, negyed, nyolcad lemezhez méretezett kamerákat is. Van hozzá még egy 24 oldalas, német nyelvű, használati utasítás.

Érdekes lenne tudni kié lehetett akkoriban, akár magyar vonatkozása is lehetne...

(A kamera 732,000  EUR áron kelt el május 29.-én -- 210 084 000 HUF 287-es árfolyamon,  jó nagy malacpersely kellhet összespórolni.)

Linkek:

A WestLicht  oldala:
http://www.westlicht-auction.com/

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.atspace.com/klexframe.html


További képek az ilyen kamerákról Ake Hultman,
svéd kamerakészítő és dagerrotipista oldalán:
http://hem.bredband.net/tjmop/giroux_camera.htm
http://hem.bredband.net/tjmop/giroux_sweden.htm

Dagerrotip lemezméretek:
http://archfoto.n1.hu/dagmet.html

Fotótechnikatörténeti időrendi táblázat:
http://archfoto.tripod.com/timelinehu.html-



Régebbi bejegyzések a 170 év témában:

Mostmeg a gyakorlati fényképezés lett 170 éves.

Elkezdett 170 éves lenni a dagerrotípia, meg a fényképezés is.

Vállas Antal meg a Magyar Fotográfia Napja.169 éve a dolognak



Szólj hozzá!

Címkék: fototortenet dagerrotip historikus fototechnikák


2010.01.19. 13:57 archfoto

Már a Gurskyt is lenyomták. De jön fel a Medvegyev. Árrekordológia.

 




Na ez most jól offtopic. Eredetileg úgy kerültem a témakörbe, hogy egy alternatív technikájú (nemeseljárásos) Steichen fotó árrekorder lett 2006-ban. Ez érdekes volt kultuszadatnak. Aztán Gursky mester meghaladta ezt az árat 2007 elején, de egy (még) nem alternatív technikának számító jóllehet már nem (az eredeti cég által) gyártott Cibachrome anyagú  képpel. Így már csak az árrekordok misztikus világa volt a téma, ami hát nem ennek a blognak a témája. Most meg még tovább rugaszkodok el a topikságtól offilag.

Amit nem vettem észre, és egy tegnapi (MTI-s alapú, Indexes) cikkből derült ki, úgy mellesleg, hogy már a Gurskyt is lenyomták, még 2007-ben. (Ott persze 2008-at írnak). Richard Prince (1949-) képe kelt el 3,401,000 USD-ért a Sotheby's, 2007 nov. 14.-i árverésén, New York-ban. Az X-edik, "Untitled (Cowboy)" című, (
a kortárs divatnak megfelelően két és fél méterszer másfél méteresre nagyított - 254 x 169 cm) és a Marlborós reklámjainak világából reciklált opus, lényegében a Gursky féle stratégiát követte. (Nem a művészetről van most szó kéremszépen, hanem a "Hogyan csináljunk árrekordot" c. szakcikk készül itten.) Gursky aki rendesen bedolgozta magát a különféle celebritások világába (fontos) egy már árverésileg sikeres művét diptichonná bővítve, kortárs képzőművészeti árverésen indult. Prince, aki a cowboyos képeivel szintén  felkerült már az ár-top tenbe, a Marlboro reklámok hozta ismertséget ötvözte az ismételt motívum biztonságával és szintén kortárs képzőművészeti aukción indult. (Ezért nem vettem észre.)

Úgylátszik fotóaukción nyomulni nem bolt, árszinvonalilag.  

Az említett cikk egyébként arról szólt, hogy idén januárban, Medvegyev orosz elnök egy fényképét vette meg egy régi jó ismerőse, 51 millió rubelért egy Carszkoje Szelo-i jótékonysági árverésen, így (a cikk szerint) a kép harmadik lehetne a listán. Persze csak negyedik, lévén a harmadik helyre szorult Steichen kép 3 millió 938 ezer USD-s árához képest az 51 millió rubeles ár kb. 1 milló 750  ezer dollárnak felelt meg. (a Kommerszant szerint,
amúgy mostanában 29-30 RUB ér 1 USD-t ). Jön kelet felől más pénz is az ágazatba, a Kommerszant című orosz lap szerint a mostani második helyezett, Gursky képet egy ukrán üzletember, Viktor Pincsuk vette meg.

Na ennyit a művészet és a piac kapcsolatáról...  (Meg az off topicról)



Linkek:

320 milliót adtak a Medvegyev-fotóért MTI 2010. január 18., hétfő 16:09
http://index.hu/kultur/klassz/2010/01/18/320_milliot_er_medvegyev_fotoja/

A világ legdrágább fényképei,  Wikipédia:
http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_vil%C3%A1g_...

A rekorder Prince kép a Sotheby's oldalán:
http://www.sothebys.com/app/live/lot/LotDetail.jsp?sale_number=N08363&live_lot_id=6

USD/RUB árfolyama Yahoon:
http://finance.yahoo.com/q?s=USDRUB%3DX

A Kommerszant táblázata ahol vevők is szerepelnek, de oroszul:
http://www.kommersant.ru/doc.aspx?DocsID=1306184

Az emlegetett alternatív technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.n1.hu/klexframe.html



Régebbi bejegyzések a témában:

Edward Steichen fotó 2.9 millió dollárért

Gursky másodikra (másodikkal) lenyomta Steichent.

Meg minden az "fotoaukció" kulcszónál, ami az oldalsávban klikkelhető





 

Szólj hozzá!

Címkék: aukcio fotoaukcio


2010.01.02. 16:50 archfoto

Magyar ambro. Zalka Imre, Venczel Attila és mások.




Helyesebben nedves kollódiumos direktpozitívek, úgymint ambrorípia, ferrotípia stb. De ez címnek hosszú lett volna.

Szóval a közelmúltban bemozdult ez a dolog mifelénk is. Először Zalka Imre kínlódta végig a gyakorlati alkalmazhatóság összes buktatóit, majd Venczel Attila hasonló robinzonádja következett, közben az úri közönség a kevésbé strapás változatot választva, egy magánműteremben zártkörű workshopot rendezett, egy Quinn Jacobson nevű amerikai ambrotipista vezényletével.

Spatiphyllum floribudum
 
Venczel Attila: Spatiphyllum floribudum, 13x18cm ambrotípia
 Venczel Attila lapjáról
linkelve

 


Zalka és Venczel, szociális indulattól vezérelve, fel is rakott a folyamatról egy egy homevideót a YouTube-ra és a honlapjaikon is megemlékeztek a dologról (Címek alant a linkeknél) . Mi több Venczel már szárnypróbálgat is művészeti alkalmazás dolgában mint ezt az ideidézett, és a honlapján is megtalálható képek mutatják.

Venczel Attila: Black cat, 13x18cm, abrotípia
Venczel Attila: Black cat, 13x18cm ambrotípia
 Venczel Attila lapjáról
linkelve

 


Más (fotótörténeti) érdekességek is születgetnek kollódium dolgában, de itt egyelőre titkolódznom illik (a szerzőé az elsőbbség).


Linkek:

Zalka Imre Vándor Fotográfus lapja:
http://intermedia.c3.hu/~izalka/

Zalka Imre ambrotípia - Imre Zalka ambrotype:
https://www.youtube.com/watch?v=4-6Pgn0QJxk

Venczel Attila lapja:
http://www.flickr.com/photos/vezu/page1/

Wet Plate Collodion Process - Kollódiumos nedveslemez (Venczel):
https://www.youtube.com/watch?v=jVerzZWYZss

Quinn Jacobson lapja:
http://www.studioq.com/blog/?p=686

Quinn Jacobson videói:
https://www.youtube.com/user/quinnjacobson

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.n1.hu/klexframe.html

Régebbi bejegyzések a témában:

Jayne Hinds Bidaut, ferrotip fotogramok.

Stephen Berkman ambrotípiái. Amerika és az ő gyorsfényképe.

Misztifikálós ambro- és ferrotipek Új-Zélandról. Ben Cauchi.


 


 

Szólj hozzá!

Címkék: nedveseljaras historikus fototechnikák ambrotípia


2009.11.12. 11:23 archfoto

Az altfoto listát is kirúgták. De van ideológia.




Az altfoto lista, ahol az alternatív fotográfiai technikák művelői cserélnek eszmét 1994 márciusában indult Steve Avery listagazdával az unsw.edu.au ausztráliai egyetemi szerveren. Pár év múlva, mikor Steve állást változtatott a lista átkerült a kanadai University of Saskatchewan szerverére és azóta Gordon J. Holtslander gondozta. Most az ő állása megszűnt, így a lista is ki lesz rúgva a műintézetből.

Volt már ilyen. Mikor az internet elődje kikerült a katonaság felügyelete alól, leginkább az egyetemeken kezdett civil életet élni, de akkor még privát felhasználás valameddig nem nagyon volt. Ezért a korai időkben induló listák ( a 90-es évek még ilyennek számít) szinte kivétel nélkül egyetemi szájtokon működtek. Annak idején az altfotó téma is még újdonság volt, nem volt iskolai tananyag vagy önálló szakterület, így a lista is egészen más tematikával foglalkozó egyetemek, egy privátként érdeklődő munkatársa révén indult és így addig tartott a legitimitása amíg az adott személy ott volt állásban. Vagy addig se. A Photohistory listát példul azért rúgták ki, mert a munkakörükkel össze nem függő témával foglalkozni az adott intézményben maszekolásnak számított.

Mióta a Yahoo megindította a felhasználók számára ingyenes (reklámokból finanszírozott) és az egyetemi rendszerekhez képest általában több technikai lehetőséget adó levelezőlista szolgáltatását, a kirúgott és a később induló, hasonló tematikájú listák rendszerint itt találtak otthont. Mára azonban megváltozott a világ.

Bár most, mióta a válság pszichózis őrjöngése belendült, egyre több listát, szájtot rúgnak ki az egyetemi szerverekről, olyat is ami tematikailag az intézményhez kötődik. A folyamat révén felerősödött kapitalizmus ellenes hangulatban a Yahoo/Google ilyen szolgáltatása már közel sem olyan népszerű. Az altfoto lista tagjai, a "hogyan tovább" vitában, nem kevés indulattal leszavazták az amúgy kézenfekvő és egyszerűen menedzselhető Yahoo/Google rendszeren való folytatást, féltve az alternatívitást a mainstream gazdasági képződmények ördögi befolyásától, és inkább fapados és valamely nonprofit szervezet/személy által birtokolt
szerverre való bekunyerálódást választanának, ennek összes bizonytalanságával macerájával és egyéb problémáival. Azért a Yahoo-n kreált valaki egy biztonsági helyet, nehogy két szék közül a pad alá essenek.

Én elmaradott keleteurópai meg persze a Yahoot javasoltam, mert még nem csapott meg eléggé a korszellem, aszt most mosakodhatok ...
(Pedig istenbizony pl. a mi kis vadkeleti kapitalizmusunk, meg a többi szadista változat, nekem se a kedvencem.)

 

2009. 12. 08.

Megvan a lista új helye. Független. Működik.

 


Régebbi bejegyzések a témában:

Válság ide vagy oda: feltámadt a CoOL.

Válság ide is: megszűnik a CoOL


Linkek:

ARCHALTFOTOKONZERV Linkek/Levelező Listák:
http://archfoto.atspace.com/altfotolink2.html#Level




Szólj hozzá!

Címkék: szakirodalom esemenynaptar


2009.11.09. 21:58 archfoto

Forte kiállítás jövőre Vácon. Meg lakodalom.



utolsó módosítás: 2010. 07. 06.


A váci levéltár 2010. július hónap utolsó hétvégéjén kiállítást tervez nyitni, VOLT EGYSZER EGY GYÁR... - A KODAKTÓL A FORTEIG címmel.   Ehhez mindenféle anyagokat szeretne kölcsönkapni mindenkitől, akinek ilyesmi van.  A felhívás a  http://vacarchivum.hu/inx_news.php?pageID=news&lang=1#42 címen található.


Esemény, Színhely:

VOLT EGYSZER EGY GYÁR... - A KODAKTÓL A FORTEIG
(Fotre factory memory exhibition)
A Kodak/Forte gyár története képekben
ForteKépek - fotóművészek Forte-nyersanyagra nagyított képei
Fekete István fotóművész Forte gyári fényképei

Rendező: Vác Város Levéltára és Váci Értéktár – Közérdekű Muzeális Gyűjtemény
A kiállítást megnyitja: Dr. Kiss Péter vegyészmérnök és Keleti Éva fotóművész
Értéktár - Közérdek. Muzeális Gyűjtemény
2600 Vác, Köztársaság út 19.

forte1.jpg


Dátum(ok):
Július 22. csütörtök 18 óra -2010. október 2-ig
Nyitva tartás a vigalom ideje alatt: július 23-24-25. 10-18 óráig

URL: http://ertektar.vac.hu/
http://vacarchivum.hu/inx_news.php?pageID=news&lang=1#42

 

Forte étterem
A Forte étterem lakodalomra feldíszítve.
A http://www.lakodalomvac.hu/images/stories/forte%20157.jpg címről linkelve


A Forte utóélet sajátos fordulója, hogy a gyár étkezdéje étteremmé alakult (Forte étterem és vendégház/Lakodalmas Ház ) és lakodalmak rendezését és ételkiszállítást vállalnak...


Régebbi bejegyzések a témában:

Forte a Kossuthon

Újraéled a Forte Polywarmtone papír. De Adox lesz.

Forte(nd)

Linkek:

Forte emlékoldal az ARCHALTFOTOKONZERV-en:
http://archfoto.n1.hu/forte.html



Szólj hozzá!

Címkék: kiallitas forte esemenynaptar


2009.10.29. 13:25 archfoto

Restanciák pl.: a kortárs dagerrotipisták kiállítása




Mint már annyiszor, megintcsak elsodort az élet és így jól lemaradtam egy csomó dolog beírásával. Altfotóilag tán a legérdekesebb esemény, a franciaországi 
Bry sur Marne-ben rendezett, "Exhibition of contemporary daguerreotypes" című kiállítás, amit a dagerrotipia feltalálásának 170. évfordulója alkalmából rendeztek, kortárs dagerrotipisták művei számára, és  szeptember 12-október 18-ig volt nyitva. (Jelentem, az eseménynaptárban azért benne volt.)  Itt szerepeltek nagyjából az  összes ismert és kevésbé ismert szerzők, némelyikük részletesebb bemutatására (hálistennek nem aktualitáshoz kötött) még visszatérek.


Kortárs dagerrotipisták
Egy csomó dagerrotipista Bry sur Marne-ben.
 Felső sor, balról jobbra: Christophe Dutoit (Suisse), Jerry Spagnoli (USA), Tom Young (USA), Ken Nelson (USA), Marc Kereun (France), Jeanne-Pierre Spilbauer (Mayor of Bry-sur-Marne), Domique Genty (France), Bailun (Russia), Takashi Arai (Japan), Rossano Bertolo (Italy), Jérôme Monnier (France), Ake Hultman (Sweden)
Alsó sor, balról jobbra: C. Kunin (exhibitor), Eneida Odriozola (Spain), Esteban Naves (Spain), Alfonso de Castro (Spain), Jonathan Danforth (USA), Sean Culver (USA)
A http://www.cdags.org/wp-content/uploads/group1.jpg címről linkelve


A kiállítás néhány sztárjával interjúkat készített a http://www.galerie-photo.com/, franciául. Lásd a linkeknél.

Volt fotóaukció a Sotheby's-nél 
New York-ban október 9-én. A történeti technikák is érdekesek voltak, magyar vonatkozás  Moholy Nagy: FOTOPLASTIK ('THE BENEVOLENT GENTLEMEN') c. képe volt amit 50e $- ért vettek meg ez a akkori középárfolyamom (183 Ft/$) kb. 9150000 Ft. Az ismert fotókról készült Kertész reprinteket 6 és 10e $ között vették a Brassai éjszakai képének reprintjét 7500 $-on vitték. Volt még a  Christie's-nél is október 7-8-án szintén New York-ban, de arról nem tudok sokat (mert nem néztem [még?] utána). Ja, és szeptember 24.-én megvolt az  5. Ágens fotóárverés is.

Van még más is, majd megpróbálom kierőltetni magamból.



Linkek:

A francia nyelvű dagerrotipista interjúk linkjei, a nevekkel most nem szórakoznék, benne vanak a linkekben:
http://www.galerie-photo.com/daguerreotype-sean-culver.html

http://www.galerie-photo.com/daguerreotype-exposition.html

http://www.galerie-photo.com/daguerreotype-jerry-spagnoli.html

http://www.galerie-photo.com/daguerreotype-eric-mertens.html

http://www.galerie-photo.com/daguerreotype-marinus-j-ortelee.html





Szólj hozzá!

Címkék: kiallitas aukcio dagerrotip műtárgypiac


2009.09.21. 17:50 archfoto

Válság ide vagy oda: feltámadt a CoOL



Frissítve: 2009. 09. 21.

A CoOl feltámadt és  mostantól a  http://cool.conservation-us.org címen újra elérhető. A 
Conservation Dist List  is újraindul. De már nem a Stanford szájtján hanem az AIC-én (American Institute for Conservation:  http://www.conservation-us.org), Walter Henry, John Burke és mások átkinlódták az AIC Linuxos szerverére.

CoOl embléma

Új címe lett az Albuminpapír lapnak is: http://albumen.conservation-us.org/  és a Photographic Materials Group (PMG) -nak:  http://206.180.235.133/sg/pmg/.

Ja, és egy csomó lapnak ami eddig a Stanfordon volt, amennyire tudtam átírtam őket a honlapom linkek oldalán is.

Albumin szájt


Régebbi bejegyzések a témában:

Válság ide is: megszűnik a CoOL



Szólj hozzá!

Címkék: fotokonzervalas fotómúzeum


2009.08.29. 22:58 archfoto

Vállas Antal meg a Magyar Fotográfia Napja.169 éve a dolognak.



1840-ben ezen a napon készítette Vállas Antal  az első ismert magyarországi dagerrotipet. (A Magyar Fotográfia Napja ennek az évfordulóján van.) A korabeli jegyzőkönyv szerint:

"A Magyar Tudós Társaság 11. Nagy Gyűlésén aug. 29.-én, Vállas Antal rt. a` nemz. casino` Duna felé fekvô teremeiben egybegyûlt társaságnak két, olajozás és égetés nélkül általa készült Daguerre-féle fényképet mutatott elő; `s az academia` költségein és számára bécsi opticus Plössl által készített daguerréotyppel a` Dunát és kir. várat vette fel, Daguerre` eljárásában ibolyó helyett ibolyófestvényt használván; azonban a` levegőnek csekély átlátszósága miatt az így elôállított képen csak a` pesti part mutatkozott teljes fényében. Növekedvén a` ború, s így szerencsésebb próbához nem lehetvén reménység, a` tagok innen az academiai terembe mentek által a` folyó dolgok` folytatására, mellyeknek nagy száma miatt a` kisérlet e` gyülés` folyamata alatt többé nem ismételtethetett."


Mint a Zimmermann Jakab által (a német változat alapján) magyarra fordított és már 1840-ben, Bécsben kiadott, Daguerre féle leírásból is kiderül (letölthető, lásd a linkeknél) az eljárásban olajozás és égetés nem szerepel. Így vélhetőleg a derék jegyzőkönyvvezető nyitotta meg azok végtelen sorát, akik hülyeséget írtak a fototechnikatörténetről. (Bár, mivel azt írta volt, hogy a dagerrotip olajozás és égetés nélkül készült, végülis igazat írt. Másrészről lehet, hogy az aranyszínezés műveletét érthette némileg félre, mikoris a képet egy állványon borszeszégő vagy más lángjánál melegitve a ráöntött arany-klorid oldatával kezelték...)

Dag. aranyszínezése

Dagerrotip lemez aranyszínezése. A lemez (legfelül) képes felével fölfelé áll és arra locsolják az arany-kloríd oldatot. A müvelet opcionális volt, kép enélkül is keletkezett de így szebb, kontrasztosabb és időtállóbb is lehetett.
A kép a http://www.photohistory-sussex.co.uk/dag7gold.jpg címről linkelve További illusztrációk a műveletekről: The Daguerreotype Process c. oldalon a http://www.photohistory-sussex.co.uk/dagprocess.htm címen


Hogy Magyarországon már akkor is nehéz volt baj nélkül megúszni ha valaki normális dolgokat csinál, illusztrálja a két említett úr életrajza melyek az alanti linkekre böködve érhetőek el...




Linkek:

Magyar Életrajzi Lexikon a MEK-ben: Vállas Antal:
http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC16241/16343.htm

Online Pedagógiai Lexikon, Zimmermann Jakab életrajza:
http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/Z.xml/Zimmermann_Jakab__Vac.html

Daguerre képei’ elkészítése’ módjának leírása (Bécs, 1840.) Zimmermann Jakab ford.:
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/termesz/fizika/zimdag/

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.n1.hu/klexframe.html



Régebbi bejegyzések a témában:

Mostmeg a gyakorlati fényképezés lett 170 éves.

Elkezdett 170 éves lenni a dagerrotípia, meg a fényképezés is.




Szólj hozzá!

Címkék: fotokonzervalas fototortenet dagerrotip historikus fototechnikák


2009.08.22. 21:05 archfoto

Mostmeg a gyakorlati fényképezés lett 170 éves.



Már 180 idén (2019)


1839. augusztus 19.-én volt a dagerrotípia feltalálásának  hivatalos bejelentése és a módjának nyilvánosságra hozatala, valamint a nagystílű gesztus, hogy nem szabadalmaztatták hanem a ingyenesen a világnak ajándékozták a módszert. A feltalálóknak életjáradékot biztosítottak, hogy azért ők se járjanak rosszul. Június 15.-én a kormányzat életjáradékban részesítette Daguerre-t
(6000 Frank/év) és Isidore Niepce-t aki apja, Nicephore örökébe lépett a feltalálói szerződésben, bár előnytelenebb feltételek között.  (4000 Frank/év) Hippolyte Bayard, a  vesztes eljárás feltalálója  is  évi 600 Frankot kapott a francia államtól. Ami még érdekes, hogy akkor, a dagerrotípián kívül, a  kutatás melléktermékeként talált két másik eljárást, a későbbi nyomtatási eljárások alapjául szolgáló heliográfiát és a gyakorlat szempontjából érdektelen physautotípiát is nyilvánosságra hozták.

Arago bejelenti Daguerre találmányát a francia akadémián
Arago bejelenti Daguerre találmányát a francia akadémián
Forrás: Yan d'Argent illusztrációja Louis Figuier könyvében: "La Photographie", Les Merveilles de la Science, vol. III, 1867, p. 41.
A http://farm1.static.flickr.com/143/322814105_a7e8e6a233.jpg címről linkelve


Talbot csak 1841-ben jelentette be eljárását és mivel ő nem kapott életjáradékot senkitől, hát szabadalmaztatta,
emiatt nehezebben terjedt el a használata, bár az ő módszere áll közelebb a későbbi és mai (analóg) technikákhoz...

Daguerre, népszerűsítendő az eljárását, néhány saját készítésű képet küldött az európai notabilitásoknak, így Apponyi Antal, a monarchia párizsi követe révén a császárnak és Metternichnek is. A közvetítő Apponyi is kapott egy Daguerre féle csendéletet aminek földi maradványai (egy vélhető kémia tisztítás következtében elhalványult és csikokban eltűnt a képe) a Műszaki Múzeum (ma már: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum) gyűjteményében lelhető. A kép paszpartúján Daguerre dedikációja található.

 


Így nézett ki az Apponyinak ajándékozott dagerrotip az 1970-es években, mikor még jobban látszott a kép rajta.


Más képei se jártak sokkal jobban: a bajor királynak küldött három képet már egy, az 1960-as években készült fénykép szerint se lehetett látni az oxidációtól, aztán az 1970-es években volt egy balul sikerült restaurálási kísérlet ami szintén nem vált előnyére. Köztük van a híres darab amin a cipőpucolónál álló ember kiexponálódott a hosszú megvilágítási idő ellenére, s így ő lehet az első ember aki (ismert) fényképen szerepel. A müncheni Stadtmuseum fotomúzeumában van letétként, ahol a 80-as években a  Marjen Schmidt és a George Eastman House munkatársainak közreműködésével készült faximile van kiállítva. A Metternich féle darab megvan még a család csehországi kastélyának gyűjteményében (de lehet, hogy a prágai technikatörténeti múzeumban van).

A Daguerre féle kép, a müterme ablakából a Boulevard du Temple -ről - a cipőpucolóval.


A Münchenben lévő Daguerre féle kép, a müterme ablakából a Boulevard du Temple -ről - a cipőpucolóval (balra lent).
A http://www.stanford.edu/~njenkins/archives/images/to%20use%20boulevard%20eight.jpg címről linkelve.



Régebbi bejegyzések a témában:

Elkezdett 170 éves lenni a dagerrotípia, meg a fényképezés is.



Linkek:

WJ.Paul Getty Museum video, Making Daguerreotypes (Dagerrotípia készítése):
http://www.getty.edu/art/gettyguide/videoDetails?segid=378&segnr=1

William Henry Fox Talbot, a Wikipédiából:
http://hu.wikipedia.org/wiki/William_Henry_Fox_Talbot

François Jean Dominique Arago, a Wikipédiából:
http://hu.wikipedia.org/wiki/François_Jean_Dominique_Arago

A fotográfia története, a Wikipédiából (a Bayard féle módszer leírása is):
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_fotográfia_története

Invention of Photography, a Nicéphore Niépce's House lapján, angolul
(Leírások, képek, videók. A
heliográfiát és a physautotípiát is elmagyarázzák.)
http://www.nicephore-niepce.com/pagus/pagus-inv.html

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
(Kivéve a Bayard féle módszert, a heliográfiát és a physautotípiát)
http://archfoto.n1.hu/klexframe.html



Szólj hozzá!

Címkék: talbotipia fototortenet dagerrotip konzervalas historikus fototechnikák


2009.08.04. 22:47 archfoto

Forte a Kossuthon




A hely - 2009. augusztus 4 11.05-11.30 mr1 Kossuth rádió
Régi gyárak: Forte gyár. Műsorvezető: Farkas Erika
http://stream001.radio.hu:8000/content/0041e528_3443250.mp3
http://www.mr1-kossuth.hu/m3u/0041e528_3443250.m3u

A riportból kiderült, hogy némely épületek (a Kodak faház/ irodaház, a baritáló,
a
Kodak/Forte feliratos kazánház, a víztorony és a kazánház kéménye) 2009 márciusától műemlékvédelemben részesülnek. Amúgy a gyár helyén lakópark lehet...

A riporter sokat libálkodott, de azért érdekeseket is beszélnek benne volt fortések és mások is..


forte1.jpg

A Forte mikor még Kodak volt...


 

Régebbi bejegyzések a témában:

Forte a Kossuthon.

Újraéled a Forte Polywarmtone papír. De Adox lesz.

 Forte(nd)



Linkek:

Forte emlékoldal az ARCHALTFOTOKONZERV-en:
http://archfoto.n1.hu/forte.html






 

Szólj hozzá!

Címkék: forte fototortenet


2009.07.31. 15:40 archfoto

Stulik & Co. nálunk is.




A Getty Conservation Institute, Szlovákiában, kelet- és déleurópai fotógyűjteményi munkatársaknak rendezett továbbképzésének ezévi fordulója után, a stáb egy része Magyarországra jön és meglátogatja a magyar résztvevők munkahelyeit.

 

 

  A stáb Nemzeti Múzeum fotótárában, augusztus 3.-án.

Sor Zita a Magyar Nemzeti Múzeumban, Tóth Balázs Zoltán pedig a Magyar Fotográfiai Múzeumban dolgozik, így ebben a két gyűjteményben lesz megbeszélés közös tervekről a jövő héten.




Régebbi bejegyzések a témában:

Stulik és a barit. Vintázsbuktatás.


Tanfolyam Közép-, Kelet- és Dél-Európaiaknak. A Getty Szlovákiában.

Hillotype, igaz is meg nem is. Stulik leleplez.

A Getty felhívása mindenkihez, Dusan Stulik és más...



Szólj hozzá!

Címkék: fotokonzervalas fotómúzeum


2009.06.13. 00:05 archfoto

Válság ide is: megszűnik a CoOL.




22 éven keresztül működtette a Stanford egyetem könyvtára a Conservation Online szájtot és ebben a Conservation Dist List levelező listát Walter Henry moderálásával. Ez volt az első és legismertebb ilyen az Interneten. Na ennek most vége. A válság betört oda is, kirúgtak egy csomó könyvtárost és más munkatársat és megszüntetnek egy csomó mindent.

cool28.gif



A lista működése alatt 9696 ember legalább 91 országból kommunikált kb. 120,000 üzenetet írtak bele. Hogy a  Conservation OnLine  szájt és a rendkivül jó fototechnikatörténeti http://albumen.stanford.edu/ megmarad e legalább a jelen formájában a neten az nem derült ki az üzenetből. Meglássuk.


http://albumen.stanford.edu/



Még az American Institute for Conservation (AIC) szájtja is elköltözött a Stanfordról ahol a  Photographic Materials Group (PMG) leledzik.





Szólj hozzá!

Címkék: szakirodalom fotokonzervalas fototortenet


2009.05.28. 13:38 archfoto

Vegyes aprólék: Sotheby's aukció, Capa negák, Corbis/Sygma új ház, N. Media Museum Londonba is jut.




Sotheby's, Photographs, aukció, London május 19.
Folytatódott a tendencia, hogy a talbotip negatívok is (sikeres)
aukciós tárgyak, egy 1845-ös Tabot féle kópia is elkelt (12. tétel, 9375 GBP), egy szál féllemezes francia dagerrotip az 1840-es évek első feléből, 6250 GBP/ 1. tétel. Magyar vonatkozás, szokás szerint egy André Kertész reprint az 1926-os Satiric Dancer-ből. Újmódi hülyeség, hogy az online aukciós eredménykatalógusban, a tájékoztató célú képecskék is hiányoznak már a tételek legnagyobb részénél, szerzői jogi korlátokra hivatkozva. Agybaj. (Vélhetőleg a háttérben zajló harc következménye, ami pl. az Internet információs szabadságát is kicsinyes pénzügyi célokért áldozná fel. Jóllehet a fizetőképtelen kereslet kizárása a kultúrából, több kárt okozhat mint hasznot...)


Elkészült a nemrég megtalált Capa & Co. nitrátos negatívok digitalizálása.
Statisztika: 46 tekercs D. Seymour-tól  45 Capatól, 32 Gerda Taro-tól,  3 közös  Capa és Taro,  2 pedig Fred Stein-től. Összesen 4300 negatív. A
rochester-i George Eastman House és a New York-ban lévő,  International Center of Photography szakemberei a felvágott kisfilmeket egy Nikon film szkennerrel, a tekercsben lévőket Canon digitális kamerával digitalizálták. Utóbbihoz a George Eastman House csapata Grant Romer vezetésével egy  Planar Film Duplicating Devise 2 nevű szerkezetet tervezett, hogy  a mechanikai károsodásokat a digitalizálásnál és a filmek kezelése során minimalizálja. Az azonosított cellulóznitrátos filmek az anyagban Agfa, Agfa Isopan, Kodak Super X, Kodak Pancro, Kodak Panchromatic, és Gevaert gyármányúak. Az ICP tervezi a negatívok alacsony hőmérsékleten és stabilizált páratartalmon való tárolását, lassítandó az anyag bomlását.

További részletek: A BJP blogjában  és a régebbi bejegyzésben: Többezer negatívot leltek meg. Capa-tól. Nitrátosakat.


A Sygma képügynökség archívuma számára a tulajdonos Corbis új konzerváló/tároló/szogáltató egységet létesít.
Corbis, amit a világ második legnagyobb képjogokkal kereskedő intézményének tartanak, az általa birtokolt francia, 1973-as alapítású, Sygma képügynökség archivumában lévő 50 millió negatívot, kópiát, diát és kontaktot egy  Sygma Preservation and Access Facility nevű, Párizs közeli (Garnay) új létesítményben helyezi el. Statisztika: több mint 10000 fotográfus, 800000 kép a corbis.com-on, 7000 méternyi polc, 800 négyzetméter terület, 10 archivista, 1 fő- és 6 alszerkesztő. A Microsoft tulaj érdekeltségébe tartozó Corbis sok pénzt ölt most bele az 1999-óta tulajdonát képező Sygma képanyag megmentésébe, lám tud a pénzvilág hasznos dolgokat is csinálni.

A Corbis kapcsolatba lépett 10,000 egykori Sygma munkatárssal, hogy tisztázzák a szerzői jogi vonatkozásokat. Kb. 850-en már meg is kötötték a szerződést a Corbissal, így 40-50%-os jogdíjat kapnak a forgalmazott képeik után (attól függ, hogy sikerül megállapodni Gary Shenk, Corbis főnökkel).

Sygma Preservation and Access Facility
Sygma Preservation and Access Facility  (Garnay). John Balean fotója
A http://www.postphoto.lhivic.org/index.php?post/2009/05/22/Opening-of-the-Sygma-Preservation-and-Access-Facility-Garnay%2C-Paris címről linkelve.


Ahogy az már lenni szokott eddig, az ahogy esik, úgy puffan tipusú tárolási feltételek között volt az anyag és felmerült a lehetősége, hogy a  század végére jól elpusztul az egész. Az új helyen beindul a digitalizálás és szolgáltatni is fogják az anyagot kutatóknak és más ügyfeleknek is. Ami a digitalizálást illeti a jelen kapacitás melett  (12-15 ezer/év) soha sem fognak a végére érni, de legalább zajlik. A konzerválás Henry Wilhelm szakértői közreműködésével történik majd. A fő szempontok: alacsony kockázat természeti katasztrófák esetén, az épület anyagai fotokonzerválás kompatibilisek, alacsony UV szint a világitásban, hőmérséklet, nedvességtartalom és a levegőösszetétel kontrollja.

További részletek:  a BJP blogjában, Henry Wilhelm írásában és a régebbi bejegyzésben:Bill Gates, de mint fotógyűjtő és a Corbis mint olyan.


A bradfordi (UK) National Media Museum a londoni Science Museumban szerzett magának kiállítóhelyet.
Anglia legnagyobb fotó- és médiamúzeuma ami eredetileg technikatörténeti múzeum, de de minden egyéb is van benne (művészet példul) Bradfordban van. Ez a hely eléggé kiesik a főforgalomból és nem is túl jóhírű környék, így vélhetőleg gondokat okoz nekik látogatottság dolgában. Ezért most három helyet is szereztek a londoni technikatörténeti múzeumban: egyet a nagyobb, egyet a kisebb kiállítások rendezésére és egyet egy múzeum shopnak. Az új helyek 2011-től működnek majd.


További részletek:  az NMM oldalán, és a BJP blogjában.



Szólj hozzá!

Címkék: analog aukcio fotokonzervalas raktarozas digitalizalas fotómúzeum


2009.04.22. 18:06 archfoto

Újraéled a Forte Polywarmtone papír. De Adox lesz.

 



A megszüntetett Forte (ó közgazdaság és telekspekuláció!...) sok fotópapírja és filmje volt népszerű a világban.


A színezés nélkül is (fínom szemcsézete révén) barnás tónust adó Polywarmtone multigrade és a Fortezo Museum
  papírok megmentésére több sikertelen kísérlet történt.

Végül az ujjáalakult ADOX gyár kezdett tárgyalásokat a jogtulajdonosokkal a Forte technológia megszerzéséről.  A fő gond az volt, hogy másik gyár körülményei közé áttenni a technológiát szinte lehetetlen vagy legalábbis nagyon költséges lett volna.
 
Egy másik cég megbízott egy volt Fortés technikust a technika adaptálásával de nem került ki ilyen anyag a piacra, nyilván nem sikerült nekik.

A papír feltalálójától azt tudták meg, (sajnos nevet nem írnak) hogy az eredeti emulzió replikátor * nélkül nem, vagy csak sok kutatás után fog összejönni a gyártás. Az ADOX tehát 2007-ben megvette az eszközt, megmentvén a kidobástól és szétroncsolástól, de még nem tudták valaha is megszerezhetik e a receptet hozzá. Ezért az ADOX royaltyt ajánlott az általa gyártandó ilyen papír teljes mennyiségére a Fortéseknek.

Végül, miután a konkurrens próbálkozó feladta megszületett az egyezség.

A gyártást akkor indítják be, ha legalább 30.000 négyzetméternyi papírra előzetes megrendelést kapnak, ez kb. 5800 doboznyi, 100-as csomagolású,  8x10-es méretű anyagra elegendő.


Ehhez a weblapjukon regisztrálóknak lehet megrendeléseket leadni.

A papírt ezután ADOX Fine Print®  Polywarmtone FB néven gyártanák...


* Replikátor: valószínűleg a duplikátorra használják ezt az elnevezést. Ez az emulziókészítésnél használatos, melegíthető/hűthető kettős falú üst. Belseje és a benne dolgozó keverőlapát többnyire ezüstből készül (vagy rozsdamentes acélból).

Linkek:

The Polywarmtone Project:
http://www.polywarmton.com/index.html

A papír leírása az ADOX lapján:
http://www.adox.de/english/ADOX_Papers/ADOX_Papers/Polywarmton.html

Galéria a papírra készült képekből:
http://www.moersch-photochemie.de/content/galerie/forte

Forte emlékoldal az ARCHALTFOTOKONZERV-en.
http://archfoto.n1.hu/forte.html

Az analóg fényképészeti ipar lassú kimúlása. Kronológia 2006 -
http://archfoto.n1.hu/analend.html





Szólj hozzá!

Címkék: piac analog forte


2009.03.04. 20:49 archfoto

Kölni katasztrófa.

 



A 2009 március 3.-án összedőlt kölni városi archívum (levéltár) és szomszédos épületei alatt még áldozatokat is keresnek.

Ami azonban már biztosnak gondolható, hogy  a 922 -ig visszamenőleg a gyűjteményben lévő dokumentumok a romok alá kerültek és nem tudni mennyi lesz megmenthető belőlük.

Egyes források szerint, sok egyéb mellett kb. fél millió archív fotó is a romok alá került. (Közte számos I. világháborús kép és sokminden más.) A folyamatos omlás során egyre lejjebb csúszó anyagok nagy része, ráadásul valószínűleg vízben is áll.

könyvek, akták a romok alatt

Könyvek, akták, dokumentumok a romok alatt
Welt Online oldaláról (több kép is van) linkelve


Az Archivberatung des LVR Rheinland megkezdte az anyagmentő munkák koordinálását, helyi szakemberekből álló krízisstáb szervezését.
Restaurátorokból és főiskolai hallgatókból álló csapat szállítja az előkerülő anyagokat egy Köln-Porz-i külső helyszínre ahol szétválogatják tisztítandó és hűtendő (vízkárosodott anyagoknál) részekre. Német konzervátorlistákon is folyik a segítők szervezése.

Itt valószínűleg a  metróépítés hibája volt a baleset oka. Hasonló méretű dráma utoljára Európában azt hiszem a Svédországi Linköping-ben volt, 1996 szeptemberében, ahol a könyvtár égett le, (mikor az épülete aljában lévő bevándorlási irodát felgyújtották) ahol rengeteg, többek között a 900-as évekből származó kézirat, könyv pusztult el.

A tanulság az lehet, hogy a felelőtlenül veszélyeztető baromságok megelőzésén kívül, egyre nagyobb szerepet kéne adni a dokumentumok digitalizálásának és az ilyen másolatok
(biztonsági okokoból) egyidejüleg több, eltérő földrajzi helyen való tárolásának, hogy legalább az információ túlélje az ilyen eseteket, ha már az eredetiekre nem képesek vigyázni...



Linkek:

Napóleontól Marxig - felbecsülhetetlen kincsek vesztek oda Kölnben MTI 2009-03-05 21:17 :
http://www.hirszerzo.hu/cikk.napoleotol_marxig_-_felbecsulhetetlen_kincsek_vesztek_oda_kolnben.100165.html

Képriport a Bild oldalán:
http://www.bild.de/BILD/news/2009/03/04/archiv-einsturz-koeln/verschwundene-schaetze.html

Képriport a Welt Online oldalán:
http://www.welt.de/vermischtes/article3318730/Retter-hoffen-immer-noch-auf-das-Wunder-von-Koeln.html





Szólj hozzá!

Címkék: fotokonzervalas raktarozas digitalizalas


2009.01.30. 10:29 archfoto

Már a Centennial™ POP is kifújt. De lesz Polaroid.




A Chicago Albumen Works  lapján jelent meg a hír hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között nem tudják tovább gyártani ezt a zselatinos kimásolópapírt. A Kentmere céget, ahol készült, már 2007-ben bezárták, és a jelenlegi helyen néhány újabb környezetvédelmi előírás költségvonzata adta meg az utolsó döfést. Így már senki se gyárt zselatinos kimásolópapírt a világon.



label.jpg


 

A nekrológban megemlítik, hogy mivel ezt a típusú anyagot 1884-ben, Münchenben kezdték gyártani, ez volt a világ leghoszabb ideig gyártott fotóanyaga.

A Harman Technology aki a Kentmere és az Ilford Photo tulajdonosa is  bejelentette, hogy  a megszűnt Polaroid filmgyártás hollandiai üzemét, gépekkel és néhány dolgozóval átvette  és az    Impossible Project  :-) keretében egy saját új Polaroid jellegű filmet fejlesztenek ki és 2010-ben piacra dobják.

Az Ilford szeret ilyesmit csinálni például az egykori Cibachromet is gyártják Ilfochrome Classic néven és saját változatokat is fejlesztettek belőle.


Régebbi bejegyzések a témában:

A Polaroid abbahagyta a Polaroidot. Már ezek is.


Linkek:

A Chicago Albumen Works, Centennial POP oldala:
http://www.albumenworks.com/printing-out-paper.html

Az Ilford Polaroid bejelentése:
http://www.harmantechnology.com/Blog/tabid/60/Default.aspx?tabid=60&EntryID=33

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.n1.hu/klexframe.html

 

 






Szólj hozzá!


süti beállítások módosítása